Az elmúlt napokban több helyen is lehetett elhullott halakkal találkozni a Velencei-tónál, szerencsére nem jelentős mennyiségben és nagyon lokálisan. A Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) Velencei-tavi Kirendeltsége arról tájékoztatott, hogy eddig összesen harminc kilogramm haltetemet gyűjtöttek össze, de sajnos többségében dévér, karika, süllő, balin és bodorka volt érintett.
A tavaszi időszakban nem ritka a kis mértékű halpusztulás optimális helyzetekben sem, azonban a lokális előfordulás miatt április 16-án és 17-én vizsgálatokat végeztek tószerte, és úgy tűnik, sikerült megtalálni a kiváltó okot.
„A pusztulást kiindulópontját két jól behatárolható helyszínen azonosították: a Csontréti patak-befolyójától, a Tóbíró kikötőből kiindulva a Drótszamár-Északi strand-Evezőspálya irányában haladva áramolva és kismértékben a Bágyom-éri befolyótól (Fehér ház) Gárdony irányába” – közölte a Mohosz Velencei-tavi Kirendeltsége.
Ezeken a helyszíneken magasabb koncentrációban találtak különféle nitrogénformákat (nitritet, nitrátot és kevés ammóniumot), a tó többi részén ezek nem voltak kimutathatók.
A helyi szövetség szerint minden jel arra mutat, hogy a befolyókon érkezhetett a tóba valamilyen tápanyagterhelés, például szennyvíz formájában magas ammóniumtartalommal.
Erről azt kell tudni, hogy a tóra jellemző magas, jelenleg 8,9-9,2 közötti pH mellett szinte azonnal átalakul ammóniagázzá, ami kis koncentrációban is nagyon toxikus a halakra nézve (Lúgos környezetben 8,5-ös pH felett történik ez.)
A másik gyanú egyébként az volt – folytatták a közleményt –, hogy az ismét, immár rohamosan melegedő, magasabb hőmérsékletű vízben felszakadó algagyep bomlásából származó bomlástermékek okozták volna, azonban annyira behatárolható helyen történtek az elhullások, hogy ezt a lehetőséget elvetették, mert számos más helyszínen nem történt semmi probléma, és nem volt mérhető hasonló érték sem, ahol egyébként ugyancsak nagy mennyiségben volt felszakadás.
„Reméljük, hogy más probléma nem áll a háttérben, és nem eszkalálódik a helyzet a jövőben, és az elmúlt 24 órában tapasztalt csapadékmennyiséget is látunk gyakran a következő hetekben-hónapokban” – fogalmaztak.
A mintavételek során vizsgálták a planktonállományt is, amelyről megállapítható, hogy a tavalyi, tóra nem jellemző magas eutrófkép (klorofill-a érték 130-170 között), most megfordult, és csökkenőben van az algaszám (letisztulóban van a víz), ráadásul nagyon kevés cianobaktérium (kékalga) aránnyal, és ezzel együtt nagyon erős zooplankton-állomány alakult ki, amely a halak, különösen az ivadékok számára elsőrendű táplálékot jelent.
„Ez alapvetően előnyös változás, különösen a tavalyi helyzethez képest, azt hozzá kell tenni, ha a magas zooplankton-mennyiség a későbbi időszakokban is fennmarad, figyelembe kell venni, hogy oxigénfogyasztóként, túlzott mennyiségük okozhat akár oxigénhiányt is egy vízterületen, főként amikor a nappalok rövidülni kezdenek, és más kedvezőtlen tényezők is jelentkeznek (pl. meleg, felhős szélcsendes idő nyáron), ezért jobb lenne, ha a számuk a következő hónapokban elkezdene csökkenni” – írták a tájékoztatásban.
Többen beszámoltak arról is, hogy a halak a felső vízrétegben mozogtak, csak ott lehetett őket fogni is.
Tekintettel arra, hogy a vizsgálatok során alacsony oxigénkoncentrációt nem tapasztaltak sehol sem, sőt mélyebben magasabb értékeket is mértek, ezért ez arra enged következtetni, hogy a halak még a felmelegedő felső vízrétegben mozognak, ott táplálkoznak, planktonoznak. Ami egyébként nagyon hasonlít a halak pipálására, a különbség, hogy planktonozás közben a halak úsznak, nem egy helyben vannak.
Azt kérik, aki halpusztulást vagy bármilyen nem megszokott jelenséget tapasztal (beleértve ebbe a szabálysértő, illetve illegális halfogási tevékenységet is) a tavon, akkor mindenképpen jelezze azt.
Telepítésekről is beszámoltak. A múlt héten 100 ezer darab előnevelt csukát helyeztek ki a tó teljes területén. Abban bíznak, hogy megmaradásukkal segítik a tó további regenerálódását
Nagy esélyt látnak az ivadékok megmaradására abban az esetben, ha nem jön közbe további kedvezőtlen tényező, ugyanis az elmúlt két hétben nagyon sok állati planktontáplálék volt a vízben.
Április 17-én, szerdán 4500 kilogramm mennyiségű méretes pontyot helyeztek ki a tógazdasági halászat csúszása miatt a tervezettnél kicsit később, 12-14 óra között.
Az átlagtömegük 1,8-2,0 kiló közötti mozgott, volt köztük 1,3 és 4 kilós példány is.
A hirtelen beköszöntött melegben néhány példányt jobban megviselt a lehalászás folyamata, így több helyen lehetett látni közülük pipáló példányokat is. Ennek ellenére elhullást azonban esetükben nem tapasztaltak.
A telepítés, a melegedő víz és a pezsdülés úgy tűnik kedvezően hatott a halak étvágyára, növekedőben van a fogások aránya a tavon. Bízunk benne, hogy beindul a szezon és végre kedvezőbben alakul a tó helyzete is.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitóképünk illusztráció, forrása: Pecaverzum)
