Arra volt kíváncsi egy horgász, hogy napirenden van-e a leánykoncér védett státuszának feloldása, mivel tapasztalatai szerint a halfaj a Dunában és a Tiszában is nagy példányszámban fordul elő. A Magyar Haltani Társaság (MHTT) szerint azonban a faj védettségét továbbra is több olyan tényező indokolja, amely túlmutat az egyedszámon.
„A halak védettségét nemcsak az adott területen lévő egyedszám, hanem az elterjedési területük mérete is befolyásolja” – válaszolták a szakértők a Magyar Haltani Társaság honlapjának „Mit fogtam?” rovatában.
A haltani szakemberek kiemelték, hogy a leánykoncér nemcsak őshonos Magyarországon, hanem bennszülött, vagyis endemikus faj is. A Duna vízrendszerében alakult ki, és jelenlegi ismereteink szerint a világon máshol nem él.
„Két évtizede még ritkaság volt a Kárpát-medencében, ezért örülünk, hogy a Dunában és a Drávában már gyakrabban találkoznak vele, de az ország keleti felében még ritka” – részletezték.
A Tisza vízrendszerének északi részeiről már vannak adatok a leánykoncér előfordulásáról, a szakemberek szerint azonban a keletebbre fekvő területeken továbbra sem számít gyakori halfajnak.
Romániában például az elmúlt fél évszázadban mindössze három alkalommal került elő, a Körösökből pedig egyelőre nincs ismert előfordulási adata.
AMHTT szerint különösen fontos szempont, hogy a világ leánykoncér-állományának jelentős része Magyarországon él.
„Tehát a fajt mi tudjuk megóvni az utókor számára. Úgy véljük, ezek a tények indokolhatják a faj védettségét” – áll a válaszban.
A horgász azt is felvetette, hogy a leánykoncér a Balatonban is nagy számban előfordulhat. Ezzel kapcsolatban a szakértők egyértelműen közölték, hogy a Balatonból nincs tudomásuk a faj előfordulásáról.
A leánykoncér védettsége azért is okoz időről időre problémát a horgászoknak, mert a fajt könnyű összetéveszteni a jászkeszeggel. A leánykoncér megtartása azonban jogsértésnek számít, és komoly következményekkel járhat.
A MHTT már tavaly is foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy miért védett a leánykoncér, miközben a Dunából és a Drávából egyre gyakrabban kerül elő. Akkori válaszukban ugyanezeket a természetvédelmi szempontokat hangsúlyozták.
A szakértők korábban arra is rámutattak, hogy a leánykoncér gyakoriságának és a kifogott példányok méretének növekedésében a védettség, illetve talán a klímaváltozás is szerepet játszhat.
A leánykoncér természetvédelmi értéke jelenleg 10 ezer forint. Áramláskedvelő halfaj, optimális élőhelyét a folyók sebesebb sodrású, kavicsos és sóderes, üledékmentes szakaszai jelentik. Kifejlett példányai az 50 centiméteres hosszúságot is elérhetik.
A magyarországi rekordot Cservenák László tartja, aki 2011. július 31-én a Szentendrei Kis-Dunából egy 3,21 kilogrammos, 52 centiméteres leánykoncért fogott.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Pecaverzum)
