Minden bizonnyal kecsegeivadékot fogtak elektromos kecével a Közép-Tiszán, a kiskörei vízlépcső felvizén. Az adat olyan ritka, mint a fehér holló, és bizonyíték arra, hogy faj szaporodik egy olyan helyen, ahol már nem ideálisak számára a feltételek.
A Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) 2021 szeptemberében jelentette be, hogy programot indít a kecsege állománynövelésére és állományi felmérésére. Az azóta eltelt időszakban folyamatosan zajlottak a telepítések.
2021 szeptembere óta összesen 6000 kilogrammot helyeztek ki a Mohosz kecsegetelepítési programjának keretében. Ez 11.850 darabot tett ki, amelyek közül 6424-et egyedi haljellel láttak el. A telepítésekre nettó 27.740.080 forintot fordítottak.
A szövetség szerint, ha sikerül bizonyítani a faj megfelelő állományát, akkor – jogalkotói, szakmai felügyeleti támogatás esetén – első lépésben, legkésőbb 2025-től az éves dunai vagy tiszai területi jeggyel rendelkező horgászok évente 2 darab 60 centiméter feletti példányt vihetnek majd haza.
Döntés egyelőre még nincs, de látva az utóbbi időkben megszaporodó kecsegefogásokat, nem lenne meglepő, ha hamarosan a tervek valósággá válnának.
A kecsegéhez kapcsolódó friss hír, hogy Halasi-Kovács Béla és Sallai Márton halkutatók arról számoltak be a Magyar Haltani Társaság (MHTT) honlapján, hogy minden bizonnyal tokivadék került elő a Közép-Tiszán, a kiskörei vízlépcső felvizéről.
A szakemberek 2023. május 19-én elektromos kecével végeztek hossz-szelvény szerinti felmérést, amikor a kiskörei duzzasztó közvetlen felvizén végrehajtott mintavétel során több más halfaj mellett egy zsenge tokivadékot is fogtak, melynek teljes hossza 23 milliméter volt.
„Feltételezésünk szerint a Tisza duzzasztó feletti szakaszáról előkerült tokivadék kecsege (Acipenser ruthenus), de a pontos azonosítás érdekében genetikai vizsgálatot is szükséges végezni” – írta Halasi-Kovács Béla és Sallai Márton.
A kecsege az ivarérettséget 4-6 éves korban éri el, szaporodása április végétől június elejéig tart. Az ívás több részletben játszódik le a folyók mélyebb, sóderes és homokos, agyagos szakaszain.
Mint a Pecaverzum megtudta, a kiskörei duzzasztó 1973-as megépülése óta csökken a kecsegeívások száma, ahogy a folyószakasz elkezdett feliszapolódni, ezért is meglepő, hogy most egy ilyen észlelés történt.
A fehér hollóhoz hasonlóan ritka eset, amikor a kutatók hálójába kecsegeivadék kerül. A most fellelt ivadék vélhetően nem tett meg nagy utat születési helyétől.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(fotók: MHTT)
