Megérkezett a válasz Nagy Norbert nyílt levelére, a Tisza-tó halgazdálkodásra jogosultja, a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) Tisza-tavi kirendeltsége részletesen reagált a felvetésekre, amelyek a 2026-os horgászendet érintik.
Ahogy arról beszámoltunk, Nagy Norbert Tisza-tavi horgász nyílt levélben fogalmazott meg kritikákat a 2026-os horgászrend kapcsán.
Levelében egyebek mellett a téli pergetés tiltását, az éjszakai horgászat korlátozását, a társadalmi egyeztetés módját, az „ellenőrizhetetlenségre” hivatkozó indoklást, a csukára vonatkozó méretkorlátozást, valamint a ragadozóhalas horgászok helyzetét érintette.
A Pecaverzum a nyílt levelet sajtómegkeresés formájában elküldte a Mohosz Tisza-tavi kirendeltségének, amely részletes írásbeli választ küldött szerkesztőségünknek.
A válasz elején leszögezték, hogy a Tisza-tó horgászrendjét egységes szakmai rendszerben, több szakterületet lefedő munkacsoport bevonásával alakították ki.
„A döntés-előkészítés alapja a halgazdálkodási jogszabályi keret, a vízterületre vonatkozó több évtizedes helyismeret, a halállomány-védelmi kockázatok értékelése, valamint a rendelkezésre álló megfigyelések, tudományos vizsgálatok és ezekből készült publikációk. A véleményezési felületek a visszajelzések strukturált gyűjtését szolgálják. A végleges szabályozás minden esetben szakmai felelősségvállalással, állományvédelmi, életvédelmi, betarthatósági és ellenőrizhetőségi szempontok integrált mérlegelésével határozunk meg” – közölték, hozzátéve, hogy a fent vázolt szakmai keretrendszerben a 2026-os horgászrend több, a téli időszakot érintő előírást is pontosít.
A téli pergetés korlátozása a Mohosz szerint célzott állományvédelmi intézkedés, amely a Tisza-tó téli ökológiai sajátosságaira reagál.
„A hideg vízben a halak egyedsűrűsége bizonyos területeken megnő, mozgásuk és anyagcseréjük lelassul, ami különösen a téli vízszint mellett kritikus a számukra. Ilyenkor a sekély vizes területeken, mint egy kompromisszumként a teljes tiltás helyett az olyan, letett botos módszereket biztosítottuk a horgászok számára, amik a halállomány legkisebb zavarásával és sérülésével jár” – magyarázták.
A téli éjszakai horgászat kérdését külön kezelték, mert a fő szempont nem a fogás, hanem a biztonság volt.
„Az éjszakai horgászat téli korlátozása elsődlegesen életvédelmi intézkedés: a téli időjárási körülmények, a tározó téli vízszintje és a mederviszonyok a csónakhasználat biztonságát, valamint a csak csónakkal megközelíthető horgászhelyek elérhetőségét érdemben rontják. A kockázatkezelés ebben az időszakban kötelezően érvényesítendő, ezért a szabályozás célja a baleseti kitettség csökkentése” – fogalmaztak.
A Mohosz Tisza-tavi kirendeltsége hangsúlyozta, a döntéselőkészítés társadalmi egyeztetési részeként az online kérdőívet megelőzően horgász fórumot tartottak, ahol bárki feltehette kérdéseit és észrevételeit. A fórumon felmerült témák és visszajelzések alapján határozták meg az online kérdőív kérdéseit is. A véleményezés ezt követően e-mailhez kötött, egységes csatornán zajlott.
„Ez a Mohosz alkalmazott eljárása a visszajelzések kezelhetősége, nyomonkövethetősége és a duplikációk csökkentése érdekében. A konzultáció célja a tapasztalatok és javaslatok begyűjtése volt, a horgászrend meghatározása nem szavazáselvű, hanem szakmai kockázatértékelésre épülő döntési folyamat. Itt még egyszer megjegyezni szükséges, hogy az online kérdőív kitöltésével nem a helyi horgászrend hangsúlyos előírásainak megváltoztatására kaptak felhatalmazást a horgászok, hanem a kérdőívben található kérdésekre adott válaszokból szerettük volna leszűrni, hogy a megosztóbb horgászrendi szabályokkal kapcsolatban akad-e markánsabb eltérés az egyik vagy a másik irányban. Mivel a feltett kérdéseket tekintve azt tapasztaltuk, hogy az adott előírás ellen, illetve mellett is nagyjából ugyanannyian foglaltak állást, azaz nem volt kiugró eltérés egyik irányban sem, ezért a már említett szakmai kockázatértékelésre épülő döntési folyamat jutott érvényre ezekben a kérdésekben” – részletezték a döntési folyamatot.
A felvetések között visszatérő elem az „ellenőrizhetetlenség” kérdése, amit a Mohosz „betarthatósági minimumként” kezel.
Szerintük a Tisza-tó nagy kiterjedése, tagoltsága, a szezonális, térbeli koncentrációk, valamint az időszakos hozzáférési és vízállási körülmények mellett csak olyan előírások tarthatók fenn, amelyek a gyakorlatban egyértelműen értelmezhetők, betarthatók és ellenőrizhetők.
„Amennyiben nem biztosítható a valós kontroll, ott célhoz kötött, egyértelmű korlátozás szükséges” – nyomatékosították.
Fontosnak tartották megjegyezni, hogy a horgászrend elsődleges alapja minden esetben az állományvédelem, a fenntartható hasznosítás, az életvédelem, valamint a betarthatóság és ellenőrizhetőség.
A csukára vonatkozó, 50–70 centiméter közötti megtartható mérettartományról a Mohosz azt írta: a szabály célja a kisebb, még nem stabilan ívó, illetve a nagy, kiemelten értékes szaporodóképes egyedek védelme, miközben korlátozott megtartást enged a köztes tartományban.
„Ennek vízterület-specifikus hatásait a Mohosz standardizált módszerekkel végzett részletes állományfelméréssel támasztja alá, az eredmények alapján a ragadozóhalas szabályok hatásértékelése és szükség szerinti finomhangolása a hivatalos felülvizsgálati rend szerint megtörténik” – jelentették be.
Arra a felvetésre, hogy egy pergető világbajnokság érdekei befolyásolhatták a szabályozást, a Mohosz úgy reagált: a horgászrend módosítása nem egyetlen rendezvényhez igazodik, hanem átfogó halgazdálkodási koncepció része.
„A versenysporthoz kapcsolódó szempontok a vízhasználat tervezésekor értelmezettek, ugyanakkor nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy itt is az állományvédelem, valamint a fenntartható hasznosítás van előtérbe helyezve. A horgászrend nem eseménynaptárhoz igazított rendszer, hanem a vízterület ökológiai állapotához és a halállomány-védelmi kockázatokhoz illesztett keretrendszer” – írták.
„A Mohosz célja a Tisza-tavon a stabil, egészséges halállomány hosszútávú fenntartása és a kiszámítható horgászati lehetőségek biztosítása. Ennek része az adatvezérelt szabályozás, az élőhelyi beavatkozások és a halgazdálkodási intézkedések összehangolása, valamint a különböző horgászati módok arányos kezelése. A 2026-os horgászrendet ennek megfelelően alakítottuk ki” – olvasható a szövetség válaszában.
Végezetül megjegyezték, hogy a Mohosz mindig nyitott volt az építőjellegű kritika befogadására, az ilyen irányú kérdések megválaszolására, abban az esetben, ha az észrevételeket megfogalmazó felvállalta személyét.
„Ezért ismételten szeretnénk mindenkit tájékoztatni, hogy a jövőben sem kívánunk névtelen, nyílt levelekre reagálni, viszont bárkinek szívesen állunk rendelkezésére, aki személyesen vagy akár írott formában, de személyét felvállalva keresi meg a Mohoszt egy-egy döntésünk hátterében meghúzódó szakmai szempontokkal kapcsolatban, vagy csak pusztán érdeklődik. Az érvek nélküli, hangulatkeltésre alkalmas reakciókat továbbra is figyelmen kívül fogjuk hagyni. Természtesen ez utóbbi nem a fenti sorokban megválaszolt nyílt levélre vonatkozik, azonban, ahogyan leírtuk, csak és kizárólag a személyesen vagy írásban nekünk címzett kérdésekre fogunk a jövőben válaszolni” – zárták a tájékoztatást.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: pixabay.com)
