Szinte semmi nem látszik ki a több mint egy kilométeres létesítményből.
Teljesen víz alá került, és így szinte láthatatlanná vált a Kiskörei Hallépcső – derül ki a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) január 26-i Facebook-posztjából. A jelenség a januári, extrém csapadékos időjárásnak köszönhető.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adatai szerint országosan utoljára 1915-ben volt annyira csapadékos a január, mint az idei, Budapesten pedig csak 1886-ban esett több csapadék a mostaninál az év első hónapjában.
A Kiskörei Hallépcső – amely 1340 méteres hosszával Európa legnagyobb ilyen jellegű létesítménye – a magyar vízügyi szakma büszkesége.
A létesítmény Tisza-tavat köti össze a Kiskörei Vízlépcső alatti folyószakasszal, és biztosítja a halak számára a folyamatosan, az év minden napján az átjárhatóságot a vízlépcső megkerülésével.
A Kiskörei Hallépcső felvízi, középső és alsó szakaszból áll. A felvizen egy beeresztő zsilipen át tápcsatorna köti össze a Tisza-tavat a halátjáró további részével.
A középső szakaszra 27 tájba illesztett, réselt halátjárókkal kombinált bukó került, melyek 25 centiméterekre osztják a teljes szintkülönbséget. Itt a hal választhat: a küszöbön át folyó 20-25 centis vízpárnán halad át, vagy a réselt betonátjáró falai között úszik a csaknem 2 méter mély vízben.
Az alsó szakaszon, újabb 10, hasonló megoldás könnyíti a további szintkülönbség legyőzését. A hallépcső szélein pedig kiöblösödő pihenőmedencék kaptak helyet.
A létesítmény akár – vízállástól függően – a 10,5 méteres szintkülönbség legyőzését is lehetővé teszik az élőlények számára, amelyeknek 3 nagy pihenőtó is a rendelkezésükre áll, vándorlásuk során vehetnek igénybe azokat.
Nagyon fontosak a megfigyelőablakok, amelyek segítségével a szakemberek folyamatosan finomítani tudják a halátjárók felépítését a jobb használhatóság, tehát a halak és más vízi élőlénynek érdekében.
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
(nyitókép: Kötivizig)
