A legtöbb kis patak kiszáradt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, és ahol nem tudtak közbelépni a halőrök, ott kipusztult az őshonos halállomány. A Horgász Egyesületek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szövetségének (Hebosz) elnöke azt kéri a pecásoktól, hogy mellőzzék az etetést.
Tömeges halpusztuláshoz vezetett Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, hogy az idei aszály miatt is több patak kiszáradt – írja a boon.hu.
Az Észak-Magyarországi Horgász Egyesület (ÉMHE) halőrei a Bársonyos-patak medrében végeztek halmentést július elején, de sajnos nem mindenhol sikerült időben közbelépni.
„A legtöbb kis patak kiszáradt a megyében, és ahol nem történt halmentés, ott sajnos az őshonos halak elpusztultak – nyilatkozta Kovács Gy. Zoltán, a Hebosz elnöke.
37 kilométeres szakasszal rendelkezik szövetség a Tisza-tó felső végétől egészen Tiszatarjánig, és a Rakacai-tó is hozzájuk tartozik.
„Nagy szerencse, hogy a víz oxigénszintjével ezeken a helyeken egyelőre nincs probléma, ami talán a hűvös éjszakáknak tudható be. Viszont a vízszint jelentősen csökkent. Ha tovább folytatódik a melegedés, akkor már a vizek oldott oxigénszintje is elkezdhet süllyedni, ami nagy halpusztuláshoz vezethet” – vázolta a várható legrosszabb eshetőséget.
Kovács Gy. Zoltán elmondta, az emberi tényező, esetenként gondatlanság is rontja a helyzetet.
„A napokban lehetett róla olvasni, hogy a Tarna vizét illegálisan elgátolták, kiszivattyúzták és öntözésre használták. Sárospatak és Sátoraljaújhely térségében időnként szintén előfordul, hogy a Bodrog holtágából engedély nélkül szivattyúznak” – árulta el.
Beszámolt arról is, hogy Szolnokon pedig vízhiánnyal küzdenek, ezért elkezdték a Tisza-tóból kiengedni a vizet. Emiatt a Tisza-holtágak vízellátása és a talajvíz szintje is csökkeni fog.
„Két-három éve a Magyar Országos Horgász Szövetségen (Mohosz) keresztül lehetőség nyílt olyan vízforgató berendezésekre, aggregátorokra, szivattyúkra pályázni. Ezek a víz oxigénhiányos állapotának kiküszöbölésével elősegítik a halvédelmet. A víz felső részének forgatását jobb híján hajókkal is meg lehet oldani. Az aszály válogatás nélkül lecsap az őshonos és az invazív halfajokra is. Az invazív fajok ökológiai halászatára és gyérítésére azonban engedélyt lehet kérni a kormányhivataltól. A Mályi-tavon például a kifejezetten kártékony és szapora, inváziós törpeharcsa pusztult tömegesen” – mondta Kovács Gy. Zoltán.
A horgászoknak azt javasolja, hogy most inkább a természetes, nagyobb kiterjedésű, mélyebb tavakat és folyókat válasszák, ahol állandó a halak utánpótlása.
„Halőreink a nyári időszakban intenzívebben, hét közben és éjszaka is ellenőrzik az engedély nélküli horgászatot és a szemetelést. QR-kód olvasójukkal azonnal letilthatják az illegálisan tevékenykedő horgászt. Emellett kérjük az embereket, hogy mellőzzék a túletetést. A sok etetőanyag vízbe szórásával előidézhetik a felmelegedett víz erjedését és oxigénhiányos állapotát. Jellemző, hogy a kisebb testű halak tovább bírják ezt. Hogyha a víz 12 százaléknál kevesebb oxigént tartalmaz, előbb a méretesebb halak kezdenek elpusztulni, mivel nekik nagyobb az igényük. A keszegfélék, a süllők és a csukák különösen érzékenyek erre. A ponty viszont sokáig képes életben maradni még akár 2 százalékos oxigéntartalmú vízben is” – magyarázta az elnök.
Július végéig száz halgazdálkodási területen szűnt meg a horgászat az országban. Részletek ITT.
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
(fotó: ÉMHE)
