Nem vízminőségi probléma, hanem atka okozza a nem őshonos amuri kagylók tömeges pusztulását a Tisza-tó Abádszalóki medencéjében.
Az amuri kagyló behurcolt, egyértelműen idegen eredetű, terjedőképes, a potenciálisan és ténylegesen is agresszív faunaelemek közé tartozik – emlékeztetett közleményében a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig).
Az amuri kagylót – amely az Amur-folyóról kapta a nevét – a Távol-Keletről hurcolták be hazánkba a növényevő halak (busa, amur) betelepítése során véletlenül a hatvanas években.
Ez a külső mészvázzal rendelkező puhatestű, gyorsan elterjedt folyóinkban (Duna, Tisza) de a tavainkban is szinte mindenhol megtalálható. Gyakran 25-30 centiméteresre és 70 dekagrammosra is megnőhet. Naponta akár 40 liter vizet is képesek átszűrni, megtisztítani.
Az amuri kagyló tömeges pusztulását már évekkel ezelőtt, 2007 júliusában is tapasztalták a Tisza-tó Abádszalóki medencéjében. Azután 2008, 2010 és 2025 nyarán is előfordult kánikula idején.
Ennél a fajnál gyakori a tömeges pusztulás, abból adódóan, hogy nem őshonosak Európában. Vizeinkben ugyanis él egy őshonos vízi atkafaj, amely a kagylók köpenyét átfúrva bejut az állatok testébe.
Ezen a sérülésen keresztül egy olyan bakteriális fertőzés alakulhat ki, amellyel szemben csak őshonos kagylóink többsége immunis. Az amuri kagylók viszont védtelenek. A bomlásnak induló kagylótestek ilyenkor a vízfelszínre emelkednek, amelyet a harcsák fogyasztanak.
A horgászok örülnek a kagylódöglésnek, a fürdőzők már kevésbé. Az abádszalóki strandot a parton és a vízben is ellepték a kagylók, amelyeket három napja összegyűjtöttek.
„A tartós meleg és az élő víz sajátosságai miatt azonban előfordulhat, hogy a következő napokban újra megjelennek kagylók a parton. Folyamatosan figyeljük a helyzetet, és szükség esetén ismét intézkedünk” – közölték.
A Vidékország Facebook-oldalán videó is megjelent.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Mohosz Tisza-tavi Kirendeltsége)
