A harmadik legfontosabb élővilágot veszélyeztető tényező az inváziós fajok térhódítása, a klímaváltozás és az élőhelyek pusztulása mellett – világított rá a téma fontosságára két előadó is az év első olyan ingyenes, online szemléletformáló rendezvényén, amit a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) munkaszervezete rendezett, jelnyelvi- és írótolmácsolást is biztosítva.
A konferencián szó esett arról is, hogy a Balaton vízgyűjtőjén a három leggyakoribb inváziós halfaj az ezüstkárász, a kínai razbóra, és a naphal – számolt be a balatonifutar.info.hu.
Mint azt Takács Péter, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa elmagyarázta, az iváziós fajok azért nem kívánatosak sehol, mert kiszorítják, eltüntethetik az adott térségre jellemző őshonos fajokat, ezzel eltűnik egy-egy terület élővilágának egyedisége.
Példaként említette a lápi póc esetét, amely a Kárpát-medence vizeiben igen elterjedt volt nagyon sokáig. Aztán megjelent egy távol-keleti halfaj, az amurgéb, amely elég komolyan veszélyezteti a lápi póc állományait. Míg a lápi póc a genetikai vizsgálatok szerint körülbelül 60 millió évvel ezelőtt vált le a többi fajról, tehát egy nagyon idős, a térségre jellemző halfajnak tekinthető a térségben, az amurgéb, ami az észak-kelet magyarországi lápi póc állományokat már szinte teljesen kiirtotta, mindössze 25 éve jelent meg az országban.
„Evolúciós időskálán mérve ezek az inváziók döbbenetesen gyorsan történnek” – fogalmazott az előadó, hozzátéve, hogy egyes őshonos fajok, így a lápi póc megmentésére is már külön program indult.
Beszélt arról is, hogy becslések szerint 10 ezer bekerülő idegenhonos fajból egy-egy olyan akad, amely képes alkalmazkodni a környezethez, szaporodni is, és inváziós fajjá válik. Ezeknek a folyamatoknak kedvezhet a klímaváltozás, ami a vizeink melegedését is magával hozza.
Az idegenhonos fajok átkerülését egyik helyről a másokra meggyorsította a globalizáció. A behurcolást nagyban elősegítik – szándékosan vagy véletlenül – a repülőgépek, amelyekből személyszállítóként mintegy 20 ezer üzemel a világon. Találtak már szervált a Bükkben, feketepárducot a Kiskunságon, ami inváziós problémát nem okozhat, hiszen véletlenül kerültek oda, nem tudnak alkalmazkodni a környezethez, nem kell tartani az elszaporodásuktól.
Más a helyzet, amikor egy faj képes alkalmazkodni új környezethez, ahol ráadásul nincsenek meg az ellenségei, sem a parazitái. Még rosszabb a helyzet, amikor az invázióssá váló jövevényfaj olyan kórokozók gazdája, ami őt nem betegíti meg, azonban az őshonos fajokat igen.
Például a kecskerák nagyon sokáig volt jelen a Balatonban, a hatvanas években kipusztult, majd mostanában újra megjelent. Úgy tűnik azonban, hogy kezdi kiszorítani a cifrarák nevű, észak-amerikai inváziós rákfaj, ami ráadásul terjeszti a rákpestist is. Erre a gombás betegségre érzékenyek az európai rákfajok, míg a cifrarák nem, így az idegenhonos által behurcolt betegség gyakorlatilag kitakarítja az új életteréből a versenytársakat.
Manapság ott tartunk, hogy a magyarországi vizekben több mint 60 idegenhonos halfajt észleltek már. Úgy néz ki, az utóbbi évtizedekben exponenciálisan nőtt ezek száma, manapság körülbelül megegyezve az őshonos halfajok számával. Főleg sügérfélékről van szó. A Balaton elszigetelt rendszernek tekinthető a Kárpát-medencében, körülbelül 20 ezer éve vált le a többi vízrendszerről.
A vízgyűjtő területén 285 állóvíz található, amiből 220-at halastóként hasznosítanak. A kutatások, elemzések szerint a halastavaknak nagy szerepe van a terület inváziós halakkal való megfertőzésében. „Ha a telepítések során nemcsak a halakat, hanem azt a vizet is ellenőriznék, amiben érkeztek, a nem szándékos telepítéseket el lehetne kerülni” – mondta a szakember.
Ami a Balaton teljes vízgyűjtőjét illeti, 68 halfaj elődfordulásáról van adat, ezekből 29 idegenhonos. A fogási számok is visszaigazolják, hogy ebben a régióban világszinten is nagyon magasnak tekinthető arányban fordulnak már elő az idegenhonos fajok. A leggyakoribbak – mutatva az országos trendet – az ezüstkárász, a kínai razbóra és a naphal. Van, ahol csak idegenhonos halakat lehet fogni.
Bíró Éva, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa is felhívta a figyelmet előadásában az inváziós fajok terjedésének veszélyeire. Beszélt arról is, hogy az Európai Parlament és Tanács 2014-ben, majd egy két évvel később megszületett magyar törvénymódosítás és kormányrendelet is szól az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésnek megelőzéséről és kezeléséről.
Az EU-ban 36 növény és 30 állatfaj került fel a veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékébe. Ezek többsége még nincs jelen potenciálisan veszélyt jelentő mértékben hazánkban. A növények közül a mirigyes bálványfa, a közönséges selyemkóró és a bíbor nebáncsvirág, ami szórványosan vagy gyakori jelleggel felbukkant már közülük. A jegyzékben szereplő állatok közül az amurgéb van terjedőben, és a kínai razbóra, valamint a naphal jelent már meg tömegesen Magyarországon.
Bíró Éva kitért arra is, hogy az idegenhonos fajok behurcolásában nagy szerepe van az akvarisztikának, a dísznövény- és a kisállat kereskedelemnek, a halászatnak, a horgászatnak és a mezőgazdaságnak. Hangsúlyozta, az inváziós fajok visszaszorításáért sokat lehet tenni felelős gondolkodással (például ne vegyünk inváziós fajokat, ne engedjük lefolyóba akváriumok tisztításánál növényi részeket, csigákat, és ne engedjük szabadon a megunt kedvenceinket!), megfelelő tájékozódással, tájékoztatással, megelőzéssel (például ne ültessünk inváziós növényeket, vagy ha környezetünkben észleljük, ne hagyjuk terjedni!), az érintett szervek tájékoztatásával, és önkéntes tevékenységgel, szakmai gyakorlattal.
Hogy egy alapvető fogalombeli kérdést tisztázzunk, a Pecaverzum felhívta Takács Pétert, aki elmondta, az alapvető mondás az, hogy „nem minden idegenhonos faj inváziós, viszont minden inváziós idegenhonos”.
A különbség tehát az, hogy míg a nem őshonos faj nem káros az őshonos állományra nézve, addig az inváziós igen.
Takács Péter előadása:
Pontyméretű naphalat pergettek a Balatonból. Fotókért KATTINTS IDE!
Erősen elszaporodtak a férgek a süllőkben és a sügérekben. Tudj meg többet IDE KLIKKELVE!
Nagy természetvédelmi jelentőségű védett halállományt fedeztek fel. Részletek ITT!
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
