2024. március 29. péntek | Auguszta
Aktuális

Nagy természetvédelmi jelentőségű védett halállományt fedeztek fel

Nagy természetvédelmi jelentőségű védett halállományt fedeztek fel

Újabb észlelésről érkezett hír a védettnek számító, és hazánkban veszélyben lévő fajról, a kurta baingról. Kutatók szerint a megtalált állomány különösen nagy természetvédelmi jelentőséggel bír.

Novemberben számoltunk be róla, hogy veszélyben van a hazai kurta baing-populáció. Az apró termetű védett halunkra leginkább az inváziósnak számító amurgéb, ezüstkárász és razbóra jelent fenyegetettséget.

A Halászat című folyóiratban megjelent publikációban – amelyet a Magyar Haltani Társaság (MHTT) idézett – Sallai Zoltán, Juhász Péter kutatók most egy újabb kurta-baing-észlelésről számoltak be. 

2019. november 4-én széles kárászok után kutattak a Dunafalva külterületén lévő Keresztfoki-csatorna felső, kiszélesedő szakaszán, a Kút-sebes nevű területrészen. 

A késői érkezés miatt a halászatot napnyugta után tudták csak befejezni, de mindezek ellenére eredményesnek bizonyult a munkavégzés. 

A széles kárászok és compók (Tinca tinca) mellett két réticsíkot (Misgurnus fossilis) és négy adult kurta baingot (Leucaspius delineatus) is fogtak.

Mint a kutatók megállapították, a kurta baingnak Deme és Pécz 2014-ben nyilvánosságra hozta egy adatát a Riha-tóból, de a kishírben szereplő információk alapján a faj igen ritkának számít a Béda-Karapancsa Természetvédelmi Tájegység vizeiben. 

A szakemberek azt is közölték, a Riha-tavat 2020-ban kiszáradás közeli állapotban találták, így a kurta baing korábbi előfordulását nem sikerült megerősíteniük. „Ezért a Keresztfoki-csatornában talált állomány különösen nagy természetvédelmi jelentőséggel bír” – hangsúlyozták. 

Minden tudnivaló a kurta baingról

A Magyarország halfaunája (Harka Ákos és Sallai Zoltán) című kiadványban így foglalták össze a fontosabb tudnivalókat a kurta baingról. 

Család: Pontyfélék (Cyprinidae)

Angol név: Belica

Német név: Moderlieschen

Természetvédelmi értéke: 10.000 forint, védett

Ismertetőjegyek

Teste erősen megnyúlt, de vaskos, oldalról kevéssé lapított, hát- és hasvonala csak enyhén ívelt. Orra rövid, a szeme nagy. Felső állású szája meglehetősen nagy, de mivel szájhasítéka felfelé irányul, szájszöglete nem éri el a szem vonalát. Alsó állkapcsa kampószerűen felhajlik, szinte álarcként takarja a fej elejét. Hátúszójában 7–8, anális úszójában 11–13 elágazó sugár van. Pikkelyei aprók, könnyen lehullanak, számuk a testoldal hosszában 40–50. Oldalvonala rövid, csupán az első 7–12 pikkelyen látható. Apró hal, fejlett példányainak hossza is csak 6–8, maximum 10 cm.

Hasonló fajok

Több pontyféle ivadékával is összetéveszthető, mivel azok fiatal példányain az oldalvonal gyakran nem látszik végig. A küsz teste oldalról lapítottabb, anális úszójában 16–20 sugár van. A balin szájhasítéka csak enyhén irányul fölfelé, szöglete viszont a szem alá ér. A domolykó teste hasonlóan vaskos, de szája csúcsba nyíló, és farkalatti úszójában csak 7–9 osztott sugár található. A garda szája hasonló állású, de nagy mellúszója eléri a hasúszó tövét, oldalvonala teljes, ráadásul kanyargós.

Környezet

Az álló és a lassan áramló kisvizek jellemző halfaja, amely apró mérete miatt gyakran észrevétlen marad. Állományának nagysága ugyanabban a vízben is szélsőséges változásokat mutat. Egyik évről a másikra tömegessé válhat, majd esetleg hirtelen eltűnik. Nagyobb folyóinkból rendszerint csak olyankor kerül elő, amikor kiáradva elöntik a hullámteret, ugyanis ilyenkor a kubikgödrökben, holtágakban nevelkedett állomány is kimozdul a helyéről. A kisebb, de állandó vizű csatornáknak gyakori hala.

Táplálék

Csapatokban járva keresi táplálékát, amely főleg planktonikus élőlényekből, árvaszúnyoglárvákból és a víz felszínére hulló apró rovarokból áll.

Szaporodás

Áprilistól júliusig is elhúzódhat a szaporodása. Ikráit gyöngysorszerűen ragasztja a víz alatti növényekre, és ezeket a hím kikelésükig őrzi. Az ikraszám mindössze 100–150 db, átmérőjük kb. 1 mm. Már 1–2 évesen ivarérett.

Elterjedés

A Szajnától az Urál hegységig folytonos előfordulású, vizeinkben őshonos európai faj. Lelőhelyi adatok:

Mosoni-Duna, Duna, Rábca, Répce, Rába, Huszászi-patak, Strém, Kardos-ér, Tordosa-csatorna, Csörnöc-Herpenyő, Tündér-tó (Kóny), Marcal, Bitva, Által-ér, Ipoly, Sződrákosi-patak, Benta, Szent László patak, Duna-völgyi-főcsatorna,

Zala, Zala-Somogyi-Határárok, Miháldi-vízfolyás, Felső-Válicka, Turdi-patak, Vindornya-csatorna, Kepés-Lesvári-csatorna, Malom-tó (Tapolca), Eger-víz, Váraljai-árok, kádártai bányató (Veszprém), Sárvíz,

Dráva, Mura, Holt-Kerka (Muraszemenye), Rinya, Taranyi-Rinya, Baláta-tó, Pécsi-víz, Karasica,

Égerláp (Ócsa), Kolon-tó (Izsák), Péteri-tó (Pálmonostora), tőzegbányatavak (Szank), Dong-éri-főcsatorna (Csengele), Vörös-mocsár (Császártöltés, Homokmégy),

Tisza, Batár, Túr, Öreg-Túr, Szamos, Csaronda, Szipa-főcsatorna, Bodrog, Keleti-főcsatorna, Nyugati-főcsatorna, Sajó, Holt-Bódva (Edelény), Keleméri-patak, Takta, Csincse, Laskó, Zagyva, Tápió, Szuha, Gyöngyös-patak, Öreg-Hajta (Farmos), Tarnóca, Leleszi-patak,

Hármas-Körös, Kettős-Körös, Hortobágy-Berettyó, Sebes-Körös, Berettyó, Konyári-Kálló, Ér-főcsatorna, Maros,

Kis-Balaton, Fertő, Velencei-tó, Tisza-tó,

egyéb tavak, holtágak, kubikgödrök, csatornák.

Jelentőség

Gazdasági jelentősége nincs. Európában ritkának számít, nálunk az alföldi csatornákban kedvező feltételeket talál, de az utóbbi évtizedekben megritkult.

Erősen elszaporodtak a férgek a süllőkben és a sügérekben. Tudj meg többet IDE KATTINTVA!

Megoldódott a Tiszából fogott állasküsz rejtélye. Részletekért KLIKKELJ IDE!

Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!

(fotó: MHTT)