Kutatók legfrissebb vizsgálatai szerint számolni kell az inváziósnak számító amurgéb, ezüstkárász és razbóra állományának további növekedésére, ami veszélyezteti a kurta baing populációjának fennmaradását.
Az elmúlt évtizedekben a Duna-Tisza-közén található homokhátságok, valamint a két folyó hullámterén található vizes élőhelyek degradációja egyre nyilvánvalóbbá vált. A problémák kezeléséhez helyi önkormányzati szinten hozzájáruló, reális revitalizációs mintaprogramok megvalósítására indult 2017-ben a Belügyminisztérium koordinálásában, a WWF Magyarország részvételével a LIFE-MICACC project – olvasható a Halászat című folyóiratban megjelent és a Magyar Haltani Társaság (MHTT) honlapján is idézett publikációban.
A projekt az egyik legfontosabb ágazatközi kérdéssel, a természetes vízmegtartó megoldások kis léptékű alkalmazásával és a fenntartható vízgazdálkodással kíván foglalkozni, a klímaadaptációval összefüggésben.
A projekt ökoszisztéma-alapú megoldásokat keres a klímaváltozás nyomán kialakuló, vízzel kapcsolatos kihívásokra válaszul. A tiszatarjáni hullámtéren található Bivalyos-tó a nagy folyók mentén található degradált árterek fejlesztésének modellterülete (vizmegtartomegoldasok.bm.hu).
A projekt keretében 2020. szeptember 29-én végzett halfaunisztikai vizsgálatok során került elő a kurta baing 6 juvenilis és 3 adult egyede.
Apró termetű védett halunkat a Tisza vízgyűjtőjén számos helyről leírták, de élőhelyeinek fogyatkozása és egyes inváziós halfajok terjedése fokozottan veszélyezteti állományait.
A felmérés során a vízi makrovegetációval benőtt parti sávból előkerült az amurgéb (Perccottus glenii) 26, a naphal (Lepomis gibossus) 19 és a razbóra (Pseudorasbora parva) 11 példánya.
A mélyebb, nyílt vizű szakaszokon a szintén inváziós ezüstkárász (Carassius gibelio) 8 egyede mellett az őshonos bodorka (Rutilus rutilus) 7, a csuka (Esox lucius) 3, és a védett szivárványos ökle (Rhodeus amarus) 2 példányát sikerült megfogni.
Az elvégzett vizsgálatok igazolják, hogy folyóvizeink hullámtéri vizes élőhelyein a degradációs folyamatok ellenére napjainkban is számos természeti érték található. Ugyanakkor ezek a sérülékeny ökológiai rendszerek az idegenhonos halfajok inváziójának fokozottan kitettek.
Az eredmények alapján számolni kell az amurgéb, az ezüstkárász és a razbóra állományának további növekedésére, ami veszélyezteti a kurta baing populációjának fennmaradását.
A Magyarország halfaunája (Harka Ákos és Sallai Zoltán) című kiadványban így foglalták össze a fontosabb tudnivalókat a kurta baingról.
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Angol név: Belica
Német név: Moderlieschen
Védett. Természetvédelmi értéke: 10.000 forint
Ismertetőjegyek
Teste erősen megnyúlt, de vaskos, oldalról kevéssé lapított, hát- és hasvonala csak enyhén ívelt. Orra rövid, a szeme nagy. Felső állású szája meglehetősen nagy, de mivel szájhasítéka felfelé irányul, szájszöglete nem éri el a szem vonalát. Alsó állkapcsa kampószerűen felhajlik, szinte álarcként takarja a fej elejét. Hátúszójában 7–8, anális úszójában 11–13 elágazó sugár van. Pikkelyei aprók, könnyen lehullanak, számuk a testoldal hosszában 40–50. Oldalvonala rövid, csupán az első 7–12 pikkelyen látható. Apró hal, fejlett példányainak hossza is csak 6–8, maximum 10 cm.
Hasonló fajok
Több pontyféle ivadékával is összetéveszthető, mivel azok fiatal példányain az oldalvonal gyakran nem látszik végig. A küsz teste oldalról lapítottabb, anális úszójában 16–20 sugár van. A balin szájhasítéka csak enyhén irányul fölfelé, szöglete viszont a szem alá ér. A domolykó teste hasonlóan vaskos, de szája csúcsba nyíló, és farkalatti úszójában csak 7–9 osztott sugár található. A garda szája hasonló állású, de nagy mellúszója eléri a hasúszó tövét, oldalvonala teljes, ráadásul kanyargós.
Környezet
Az álló és a lassan áramló kisvizek jellemző halfaja, amely apró mérete miatt gyakran észrevétlen marad. Állományának nagysága ugyanabban a vízben is szélsőséges változásokat mutat. Egyik évről a másikra tömegessé válhat, majd esetleg hirtelen eltűnik. Nagyobb folyóinkból rendszerint csak olyankor kerül elő, amikor kiáradva elöntik a hullámteret, ugyanis ilyenkor a kubikgödrökben, holtágakban nevelkedett állomány is kimozdul a helyéről. A kisebb, de állandó vizű csatornáknak gyakori hala.
Táplálék
Csapatokban járva keresi táplálékát, amely főleg planktonikus élőlényekből, árvaszúnyoglárvákból és a víz felszínére hulló apró rovarokból áll.
Szaporodás
Áprilistól júliusig is elhúzódhat a szaporodása. Ikráit gyöngysorszerűen ragasztja a víz alatti növényekre, és ezeket a hím kikelésükig őrzi. Az ikraszám mindössze 100–150 db, átmérőjük kb. 1 mm. Már 1–2 évesen ivarérett.
Elterjedés
A Szajnától az Urál hegységig folytonos előfordulású, vizeinkben őshonos európai faj. Lelőhelyi adatok:
Mosoni-Duna, Duna, Rábca, Répce, Rába, Huszászi-patak, Strém, Kardos-ér, Tordosa-csatorna, Csörnöc-Herpenyő, Tündér-tó (Kóny), Marcal, Bitva, Által-ér, Ipoly, Sződrákosi-patak, Benta, Szent László patak, Duna-völgyi-főcsatorna,
Zala, Zala-Somogyi-Határárok, Miháldi-vízfolyás, Felső-Válicka, Turdi-patak, Vindornya-csatorna, Kepés-Lesvári-csatorna, Malom-tó (Tapolca), Eger-víz, Váraljai-árok, kádártai bányató (Veszprém), Sárvíz,
Dráva, Mura, Holt-Kerka (Muraszemenye), Rinya, Taranyi-Rinya, Baláta-tó, Pécsi-víz, Karasica,
Égerláp (Ócsa), Kolon-tó (Izsák), Péteri-tó (Pálmonostora), tőzegbányatavak (Szank), Dong-éri-főcsatorna (Csengele), Vörös-mocsár (Császártöltés, Homokmégy),
Tisza, Batár, Túr, Öreg-Túr, Szamos, Csaronda, Szipa-főcsatorna, Bodrog, Keleti-főcsatorna, Nyugati-főcsatorna, Sajó, Holt-Bódva (Edelény), Keleméri-patak, Takta, Csincse, Laskó, Zagyva, Tápió, Szuha, Gyöngyös-patak, Öreg-Hajta (Farmos), Tarnóca, Leleszi-patak,
Hármas-Körös, Kettős-Körös, Hortobágy-Berettyó, Sebes-Körös, Berettyó, Konyári-Kálló, Ér-főcsatorna, Maros,
Kis-Balaton, Fertő, Velencei-tó, Tisza-tó,
egyéb tavak, holtágak, kubikgödrök, csatornák.
Jelentőség
Gazdasági jelentősége nincs. Európában ritkának számít, nálunk az alföldi csatornákban kedvező feltételeket talál, de az utóbbi évtizedekben megritkult.
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
(fotó: MHTT)
Pecaverzum a közösségi médiában:
Kövessétek Facebook-oldalunkat!
Csatlakozzatok hozzánk Instagramon!
Iratkozzatok fel Youtube-csatornánkra!
