A vízirendészet fokozott óvatosságot kért a vízparton pihenőktől, a fürdőzőktől és a hajóval közlekedőktől.
Az alacsony vízszint miatt a fő hajózási útvonal jelentősen beszűkült; a nagyobb hajók számára alig marad manőverezési lehetőség, a kisgéphajók pedig könnyen fennakadhatnak a kialakuló homokpadokon és zátonyokon – idézte a rendőrség honlapját az MTI.
Felhívták a figyelmet: a sebesség és a parttól való távolság megválasztásánál figyelembe kell venni, hogy a hullámzás ilyenkor nagyobb kárt okozhat a kikötött hajókban, kikötéskor pedig még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a stabil rögzítésre.
A kajakosok és SUP-osok is veszélybe kerülhetnek, mivel kevesebb hely áll rendelkezésre a közlekedésre – figyelmeztettek.
Rámutattak arra, hogy a Duna normál körülmények között is kiszámíthatatlan, kijelölt fürdőhelyen kívül pedig életveszélyes lehet.
Az alacsony vízállás miatt a meder jelentősen megváltozott: ahol korábban mély víz volt, most sekély részek, zátonyok, víz alatti akadályok kerülhetnek a felszín közelébe.
A vízbe ugrálást különösen veszélyesnek nevezték, jelezve: a korábban biztonságosnak hitt helyeken most akár kő, fém, uszadékfa lehet közvetlenül a víz alatt, súlyos, életveszélyes sérüléseket okozva.
A rendőrség mindenkitől azt kéri, hogy ne kockáztasson: mindig tájékozódjon a helyi viszonyokról, tartsa be a fürdőzésre és a hajózásra vonatkozó szabályokat, továbbá figyeljen a gyerekekre, a sportolókra, a horgászokra, mert a Duna most különösen kiszámíthatatlan.
Az elmúlt időszak csapadékszegény időjárása miatt a Duna Budapestnél jelenleg 89, a Tisza Szegednél 93 centisre apadt – a derül ki az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) friss méréseiből, amelyet a Telex szemlézett.
De nemcsak az elmúlt néhány hétben esett jóval kevesebb a szokásosnál, hanem az év első pár hónapjában is. AZ OVF oldalán nemrég megjelent elemzés szerint a tavaszi aszály legalacsonyabb vízállásértékei Duna és a Tisza vízgyűjtőjén idén március elején alakultak ki, melynek fő oka az extrém alacsony mennyiségű szilárd és folyékony halmazállapotú csapadék volt.
A Duna lefolyás szempontjából meghatározó nagymarosi vízgyűjtő területére az átlagos téli csapadéknak 60 százaléka, a Tisza szegedi vízgyűjtőjére csak 52 százaléka hullott le. Az elmúlt téli csapadékösszeg mindkét vízgyűjtőn az utóbbi évek legkisebb értéke volt. Sőt, a márciusra a Duna és a Tisza felső vízgyűjtőire hullott rekord alacsony csapadékmennyiség hatására a két nagy folyónk vízszintje jelentősen lecsökkent és a vízmércéken a vizsgált 30 év legkisebb márciusi minimális vízállásait mérték.
Mint az elemzésben írták, összességében elmondható, hogy az elmúlt évek legszárazabb téli és március eleji időszaka az éghajlatunkon szokatlan jelenséget okozott. Elmaradtak a hóolvadásból származó kisebb-nagyobb árhullámok, és a hazai vízmércéken – elsősorban a késő nyári, vagy kora őszi napokra jellemző – extrém alacsony vízszinteket tapasztalhattunk.
A márciusi kisvíz idején a vízállás a Dunán Budapestnél március 12-én 87 centiméterig, 6 százalékos mederteltségig csökkent, míg a Tiszán, például a szolnoki vízmércén március 13-án 3 százalékos mederteltség mellett -257 centiméteres vízállást mértek.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: police.hu)
