Az összeívások miatt sokszor nehéz dolguk van a folyami horgászoknak, és nem meglepő, ha értetlenül vizsgálnak egy-egy különlegességet. Hiszen az is előfordulhat, hogy sokszor még a szakértőknek is nehézséget okoz a fajmeghatározás csupán a külső jegyek alapján.
Ez történt R. Zs. zsákmányával is, aki április 20-án egy baráti horgászat alkalmával a Duna adonyi szakaszán akasztott egy halat, és kisebb vitát váltott ki a társaságban, hogy vajon mit szákolhattak.
„Többek között domolykó és jászkeszeg is szerepelt a tippjeink között, én személy szerint jászkeszeg és balin hibridjére gondoltam. Tudnának nekünk segíteni eldönteni a vitát?” – írta egy csatolt fotó kíséretében a Magyar Haltani Társaság (MHTT) „Mit fogtam?” rovatának a horgász.
A szakértők válaszukban kiemelték, hogy a hal oldalvonalán a pikkelyek száma 60, ez a domolykónál maximum 46 lehet, így utóbbi kizárható. A balinnál és hibridjénél 60-nál több pikkely lenne az oldalvonalon, valamint a fölötte lévő pikkelysorok száma is 8 fölött lenne.
„A pikkelyek száma, a hasonlóan ívelt hát- és hasvonal, valamint a viszonylag kicsi, csúcsba nyíló száj alapján a hal egy jászkeszeg (Leuciscus idus), viszont a hal testmagassága alacsonyabb, mint a hasonló korú és méretű jászkeszegeké. Valamint a farokúszó is nagyobbnak, erőteljesebbnek és szürkés színűnek tűnik, amik balinra jellemző jellegek” – folytatta gyorselemzését az MHTT.
A vizsgálatokból kiderül, hogy a hal egy ikrás jász és tejes balin összeívásából származó jászbalin (Leuciscus idus x Leuciscus aspius) is lehet, de a fotó alapján ez nem határozható meg teljes bizonyossággal.
„Ennek a biztos megállapításához genetikai vizsgálatra lenne szükség” – zárta értékelését az MHTT.
Egyre több összeívásból származó halegyedet fognak a horgászok országszerte, ezért a Pecaverzum tavaly decemberben a jogalkotó Agrárminisztériumhoz (AM) fordult, hogy kiderítsük, milyen szabályok vonatkoznak a hibridhalakra.
Az AM leszögezte, hogy a halgazdálkodással kapcsolatos hatályos jogszabályok nem különböztetik meg a hibridizáció révén keletkező egyedeket, így nem is rendelnek speciális szabályokat azokhoz.
„Halgazdálkodási szempontból nem lehet cél a hibrid egyedek védelme, hiszen e halak jelenléte az érintett fajok populációjának hosszútávú fennmaradását negatívan befolyásolják (táplálkozási és ívási konkurencia)” – közölték.
Megkérdeztük azt is, hogy mi tévő legyen a horgász, ha hibrid halat fog, azt hová írja be a fogási naplójában.
„A végrehajtási rendeletben részletezett méretkorlátozások, tilalmi idők deklaráltan a megnevezett halfajokra vonatkoznak. Ennek megfelelően az egyértelműen hibrid egyedek – amelyek így nem lesznek azonosíthatók egyik »szülőfajjal« sem – kizárásos alapon az egyéb kategóriába sorolhatóan kezelhetők, azaz a napi darabszám-korlátozással nem védett keszegfélék napi tömegkvótája érvényesülhet rájuk” – válaszolták.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi történik, ha a parton a halőr és a horgász más álláspontra helyezkedik a kifogott hal faját illetően.
Az AM szerint a horgásznak megvan a lehetősége, hogy ha olyan halat fog, amelyet nem tud száz százalékos bizonyossággal azonosítani, akkor azt visszaengedi, így a kifogás (megtartás) nem valósul meg, nincs dilemma a fogási napló vezetése kapcsán, és nincs potenciális vita sem egy halőri ellenőrzés esetén.
Amennyiben a halőr és a horgász eltérő állásponton van a kifogott hal faját illetően, szakértő bevonásával lehet az adott egyed utólagos azonosítását megkísérelni, ám ez sem vezet mindig biztos eredményre.
Mivel a szankciós háttér ugyanúgy nem foglalkozik a hibridekkel, ahogy valószínűségekkel sem, a szankcionáláshoz bizonyosság kell, az nem elég, hogy a halőr balinnak gondolja azt a halat, amelyet balinjászként vagy jászbalinként a horgász úgy tartott meg, hogy nem írta be nyomban a fogási naplóba (balinként).
Ugyanakkor, mivel a halőri intézkedéshez a jogszabályok szerint elegendő a megalapozott gyanú, a halőr nem követ el hibát, ha ilyen esetben intézkedik, és mivel itt (fogási napló vezetésének hiánya) jogszabályi rendelkezés megsértése merül fel, az intézkedő halőr kénytelen lesz elvenni a horgász állami jegyét.
Ezt ugyan visszakapja majd a horgász, amikor a hatóság lezárja az ügyet, ám addig – állami jegyének hiányában – az érintett személy nyilvánvalóan nem horgászhat.
„E kényelmetlenség elkerülése érdekében javasolt a nem egyértelmű hibridek visszaengedése. (Ezüstkárász esetében – mivel a jogszerűen megfogott inváziós faj egyedét nem szabad visszaengedni – e visszaengedés csakis a nem fogható státuszú széles kárászra hasonlító hibridek esetében létjogosult.)” – fogalmazott az AM.
A szaktárca a téma teljes átlátása érdekében kiemelte azt is, hogy a természetvédelmi szabályozás a hibridek témájában a fentiektől alapvetően eltér, ugyanis a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény értelmében a védett fajok hibridjei is automatikusan védettek.
Ennek megfelelően például egy „leánykoncér X bármilyen más keszegféle” hibrid szintén védett természeti érték státuszú, így az ilyen halegyedeket nyomban vissza kell engedni, nem tarthatók meg – írták.
A hibrid halakkal kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy leginkább azok a fajok ívnak össze, amelyeknek közel esik egymáshoz az ívási idejük.
A leggyakoribb hibridek közé tartozik a jászbalin/balinjász vagy dévérbodorka/bodorkadévér.
A dévér már április elején-közepén leívhat, így például ritkán ívik össze a karika- vagy vörösszárnyú keszeggel.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: MHTT)
