Március 22. a Víz Világnapja, mely arra hívja fel a figyelmet, hogy a vizeinket és környezetünket fenyegető válság megoldása a jó irányba tett lépések felgyorsításában rejlik.
A Víz Világnapját 1992-ben, a Rio de Janeiróban tartott nemzetközi Környezet és Fejlődés konferenciát követően kezdeményezte az ENSZ közgyűlése, és először egy évvel később, 1993-ban tartották – derül ki a vizvilagnap.hu honlapról.
Az idei Víz Világnap arra hívja fel a figyelmet, hogy a vizeinket és környezetünket fenyegető válság megoldása a jó irányba tett lépések felgyorsításában rejlik. Mindannyian függünk a víztől, ezért mindenkinek van tennivalója ebben a kritikus időszakban.
A víz maga az élet. Földünk kétharmadát víz borítja, és az emberi testben is ilyen arányban van jelen. Az emberi kultúrák mindig is a folyók és a tengerek mentén alakultak ki, hiszen ahol víz van, élet van – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán.
A Földön található vízkészlet több mint 97 százaléka sós, 2 százaléka pedig jéggé fagyott édesvíz, és csak 1 százaléka használható fel közvetlen módon.
Sok mindentől függ, de az ember általában csak 3-4 napot bír ki víz nélkül, valamivel többet, 2-3 hetet élelem nélkül, melyhez ugyancsak szükség van vízre!
A NAK a következőkre hívta fel a figyelmet:
- A víz a legalapvetőbb és legszigorúbban őrzött élelmiszer!
- A víz nem csak élelmiszer, hanem élelmiszer molekula is, hiszen az élelmiszerek önmagukban is tartalmaznak vizet, továbbá azok előállításához is szükség van megfelelő minőségű és mennyiségű vízre!
- Nem utolsó sorban vízre nem csak nekünk embereknek, hanem a körülöttünk lévő ökoszisztémának is szüksége van!
A hazai vízkészleteinknek három forrása van, melyek rendelkezésre állása és utánpótlása korántsem olyan kiegyensúlyozott és dinamikus az elmúlt évtizedben. Ezek a következők:
A csapadék: a kontinentális éghajlatunk a mediterrán felé tolódik, mely azt jelenti, hogy a lehullott csapadék szélsőséges eloszlásból származó mennyiségi rendelkezésre állása mára nem fedezi biztonsággal a vízszükségleti igényeinket,
A felszín alatti vizeink: a földtani tömbben tárolt, felszín alatti vízkontingensek megoldást nyújthatnak, azonban ez korlátozottan áll csak rendelkezésre, hiszen fennállhat az a veszély, hogy felhasználás mértéke meghaladja a felszín alatt történő utánpótlás mértékét, végtelen mélységig pedig nem fúrhatunk kutakat, arról nem is beszélve, hogy hazánk magas geotermikus potenciálja miatt igen „hamar” elérjük a meleg és sós termálvízadó réteget.
A felszíni vizek: Magyarország egyedülálló fekvése a Kárpát-medencében azonban jelenleg még lehetővé teszi az átfolyó vizek nagyobb arányú rendelkezésre állását, így azok megtartását és hasznosítását. A határokon beérkező felszíni vizeink azok, melyek dinamikusan, a felhasználást meghaladó ütemben megújuló vízkészletek (egyelőre). A megoldást ezért állami szinten a hazánkban történő vízkapacitás növelés, gazdálkodói szinten pedig a termőterületen történő visszatartás jelentheti.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: pixabay.com)
