A címben olvasható mondattal kommentálta horgászatát Jancsik Marcell, akinek az édesapjával egy szeptemberi hosszú hétvégén felejthetetlen, elképesztően halgazdag pecában volt része a Dunával közvetlen összeköttetésben lévő Tassi V-VI-os vízterületen.
„Tass V-VI hírneve már egy kicsit megkopott a 10-15 évvel ezelőtti állapotához képest, legalábbis a helyi horgászok ezt állítják. Közvetlen összeköttetésben van a Dunával és egy erőmű, illetve egy zsilip segítségével a Ráckevei-Soroksári Dunával (RSD). Az átlagmélysége 3 méter, rengeteg ragadozó, busa, keszegfélék és ponty lakja, amelyek dunai példányai elérhetik a 25 kilogrammot is” – kezdte bevezetőjét a horgászhelyről Jancsik Marcell, aki szeptember második felében csupán a harmadik alkalommal horgászott ezen a vízterületen.
Motivációban persze nem volt hiány, hiszen már az első horgászatát 49 ponttyal zárta, és már akkor megfogalmazódott benne és az édesapjában, hogy extrém magas vízállás esetén is érdemes lehet oda kimenni.
„A kérésemre nem kellett sokat várni, mivel megjött a szeptemberi nagy árvíz, és a víz mélysége 7-8 méterrel nőtt. Ez a vízmélység már nem ideális a halaknak, mivel túl nagy nekik a víznyomás, és feljöttek a megszokott, 2-3 méteres vízmélységbe, illetve a táplálékban gazdag ártérre. Ilyenkor álltalában már csak az úszós módszer jön számításba” – magyarázta a Pecaverzumnak a horgász, aki mégsem ezzel a technikával vette üldözőbe a halakat, amire megvolt az oka.
„Volt olyan szerencsénk, hogy a zsilip előtti 20-30 méteren egy 5 méter magas »betonrézsű« található, amelynek pont a tetején állt a víz (alacsony vízállás esetén a rézsű alján szoktak ülni a horgászok). Ezen a rézsűn már meg tudtak állni a method- és igazából bármilyen kosarak, így ezt kihasználva a feeder botnál maradtam” - árulta el Marcell, majd rátért az étlapra.
Corn, tehát kukoricás etetőanyagot kevert össze kókuszos és tigrismogyorós kajával, csaliként pedig édes szamócás method waftert helyezett a horog mellé.
Úgy véli, ez a kombináció más vadvízen is nagyon jól adja a halat, így érdemes ott is kipróbálni.
„Szombat délután a tetőzés előtt pár órával érkeztünk ki, viszont a sok katasztrófaturista miatt kevés idő jutott a horgászatra. Ez idő alatt 5 pontyot fogtam, aztán következett az este, amely során jó hangulatban beszélgettünk a szomszédokkal és a vízügyesekkel, de érdemi horgászatnak ezt sem lehetett nevezni. Az első lógatásaim reggel kezdődtek meg, itt nem volt szabad 2 méternél tovább dobni a methodkosarat, mert ott is már 4 méteres víz állt. Öröm volt látni, hogy a nap folyamán egyre több horgász jelent meg a katasztrófaturisták mellett, délután, illetve a hétfői nap folyamán a 30 méteres szakaszon 20-an ültek” – mesélte a fiatal pecás, akinek ekkor indult be igazán a halfogása.
„Itt a horgászat eredményét döntően csak a helyzet felismerése határozta meg, mert sokan nem gondolnák, hogy ilyen szituációban mennyi halat képes az ember fogni, pedig csak próbálkozni kell. Az átlagos méret 40-55 centiméter között volt, tömegben pedig 2,1-3,8 kilogramm körül lehetett” – jegyezte meg Marcell, hozzátéve, hogy összesen 160-170 kilogrammnyi halat fáraszthatott.
„75 ponty és 2 busa után leraktuk a botot” – summázta végül az egészen elképesztő horgászatot.
A Tassi V-VI-os vízterületről a következőket írja a Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetsége (Hofesz), amelynek kezelésébe 2023-ban került a vízterület.
A zsilipkapu alatti kövezett kétoldali partszakasz a Tassi V-ös vízterületet zárja körbe, amely a RSD hajózsilipjének alsó (déli) kapujától az Osztó-sziget csúcsáig tart.
A zsilipen történő vízeresztéskor az oxigénben gazdag folyóvíz szinte valamennyi halfajt vonzza, de különösen szívesen tartózkodik a kősüllő, a süllő, a menyhal, a balin, a keszegfélék és a kárász.
A Tassi VI-os vízterület az Osztó-sziget csúcsától, déli határától a Nagy-Duna torkolatánál lévő 0-ás folyamkilométer-kőig, illetve a vízterület határának kétoldali kijelölési vonaláig tart.
Ide tartozik a horgászok által kedvelt, igen változatos vízterület, az úgynevezett Turbina-öböl része is, ez egy csendesebb vizű dunai öböl, melyet különböző évszakokban más és más halfajok, így a pontyok, csukák, a süllők és nagyobb a keszegcsapatok is szívesen keresik fel.
A tassi vizeken a Duna szinte teljes halfaunája megtalálható, melyet a hasznosítást, halgazdálkodást végző Hofesz rendszeres ponty- és ragadozótelepítésekkel is növel.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Jancsik Marcell/Pecaverzum)
