Szendőfi Balázs, az ismert természetfilmes, halkutató legutóbb a Duna mentén járt, ahol csodálatos képeket készített, melyeket egy bejegyzésben megosztott a követőivel.
A március 12-én készült felvételeken nagy kárókatonák százai láthatók a Helemba-szigeten, Esztergom alatt a Dunán – írja a 24.hu.
„Nehéz a pontos számukat megmondani, mert igazából csak egyetlen fára koncentráltam, a telep pedig nagyobb területen szóródik. Azon az egy fán nagyjából 25 lakott fészek van. A telepen persze több száz kárókatona, szürke gém, és elszórva egyéb kisebb gémfélék, de azok még nem jöttek meg a telelésből. A szürkék már itt vannak, de még nincs tojásuk” – nyilatkozta Szendőfi Balázs.
Azt is hozzátette, hogy a kárókatonáknál a március már a kotlás időszaka. Szerinte sajnálatos tény, hogy a költő egyedek száma országosan csökken legalább 1 éve.
A természetvédő korábban megjegyezte, a nagy kárókatona az 1800-as évek közepéig tömeges fészkelő volt Magyarországon, bár pontos számadatok nincsenek az akkori állományairól.
A faj 1860 és 1900 között a Kárpát-medencéből teljesen eltűnt a vízrendezések, élőhelyvesztés és a már akkor is intenzív fegyveres irtás miatt. Így 1900 és 1947 között nem élt kárókatona Magyarország területén.
1947-ben a mai Szlovákia területén található Pozsonyligetfalun felszámoltak egy kárókatona-telepet , majd az innen szétszéledő madarak egy része fészkelőtelepet alapított a Kis-Balatonon. Ez volt a huszadik század első regisztrált kárókatona-költése Magyarországon. A fajt szigorúan védték ekkortól, kuriózumnak számított.
Az 1960-as évektől kezdett növekedésbe az állomány, ami nagyobb „sebességi fokozatba” a rendszerváltás idején kapcsolt, amikortól újjáéledtek a folyók és a megmaradt vizes élőhelyek, a nagyipar hanyatlásával tisztábbak lettek a vizek és több lett a hal.
Az állománynövekedés 2015-ig tartott. Előtte egy évvel vették át a horgászok az uralmat minden hazai természetes víz felett, és megkezdődtek a gyérítések. Ezeknek a hatására, a hazai fészkelőállomány máris a felére csökkent, és a telelőállomány is egyre kisebb.
Szendőfi Balázs szerint egyelőre nem kell félni attól, hogy az általa megfigyelt helyen megzavarják a fészkelő madarakat.
„A kárókatonák gyérítésére vonatkozó engedélyek januárban-februárban lejárnak, onnantól csak halastavaknál szabad lőni rájuk vagy riasztani őket. Bár hallottam olyan környéki halgazdálkodói szándékokról, amik ki akarták volna lobbizni a Helemba-szigeti kárókatona-telep szétlövését költési időben (!), de ezt több okból sem tehetik meg: egyrészt költési időre nem szólnak az engedélyek, másrészt a telepen ugyanott költő gémfajok fokozottan védettek, és maga a sziget is természetvédelmi oltalom alatt áll” – magyarázta a természetvédő.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Szendőfi Balázs FB-oldala)
