A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán jelentős hagyománya van a haltenyésztéssel kapcsolatos oktatásnak és kutatásnak. Arra a legbüszkébbek, hogy a magyar halgazdálkodás ikonikus alakja, Woynárovich Elek professzor az 1960-as években a Debreceni Egyetem jogelődje, a Kossuth Lajos Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára volt, és a tudományos rektorhelyettesi posztot is betöltötte – olvasható a Halászati Lapok szeptemberi számában.
Woynárovich professzor – Pócsi László szakvezető tanár úr meghívására – aktívan bekapcsolódott a korábbi halászati szakmérnöki képzésbe. A Debreceni Egyetem az elmúlt évtizedekben számos elismert szakembert adott a hazai halászati ágazatnak, még akkor is, ha kereken 15 évet kellett rá várni, hogy új szakmérnöki évfolyam kezdhesse meg tanulmányait.
A 2021. szeptemberében indult halgazdálkodási szakirányú továbbképzési szakra összesen 15 hallgatót vettek fel, akiknek két félév állt rendelkezésére természettudományos és szakmai ismereteik bővítésére. A képzés résztvevői között gyakorló halas szakemberek, természet- és környezetvédelemben, illetve államigazgatásban dolgozók, valamint horgászegyesületi vezetők is megtalálhatók.
A képzési struktúra és a tantárgyakhoz kapcsolódó oktatási anyagokat jelentősen átalakították, amivel az volt a célja az egyetem oktatóinak, hogy a lehető legkorszerűbb tudást adják át a hallgatóknak.
Az első félévben olyan természettudományos tárgyak alkották a tananyag gerincét mint a hidrobiológia, az ökológia, az anatómia, a vízi állattan és vízgazdálkodási ismeretek. A szakmai tárgyakban a hallgatók megismerhették a halgenetika és a haltenyésztés, valamint a haltakarmányozás alapjait is.
A második félévben a képzés résztvevői szinte kizárólag specifikus, tógazdasági és intenzív haltenyésztéssel, illetve természetes vízi halgazdálkodással kapcsolatos tantárgyakat hallgattak. Az előadásokon és a gyakorlatokon való részvétel mellett tógazdaságokba is ellátogattak a hallgatók a második félévben, hogy az ott gyűjtött információk és adatok alapján el tudják készíteni egy haltermeléssel foglalkozó vállalkozás részletes éves működési tervét.
A képzéshez kapcsolódó tantermi előadások és gyakorlatok helyszínét az egyetem Halbiológiai Laboratóriuma biztosította. Az oktatási és szervezési feladatokban az egyetem több szervezeti egységének számos munkatársa vett részt.
A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar oktatói közül Komlósi István, Juhász Lajos és Pregun Csaba voltak tantárgyfelelősök, míg az ökológiai és hidrobiológiai ismereteket a Természettudományi és Technológiai Kar részéről Nagy Sándor Alex adta át a hallgatóknak.
A haltenyésztéssel és halgazdálkodással kapcsolatos tantárgyakat a Halbiológiai laboratórium szakemberei, Stündl László, Bársony Péter és Fehér Milán oktatták, míg a gazdálkodási és üzemvezetési ismeretek, valamint az ágazati tervezés felelőse Szűcs István volt.
A debreceni oktatók mellett külsős óraadóként olyan elismert kutatók is részt vettek az oktatási feladatokban mint Bercsényi Miklós, Orbán László, Mézes Miklós és Horváth Ákos professzorok.
Örömteli, hogy a szakmérnöki képzés kapcsán a tettek szintjén is megvalósult az együttműködés más hazai felsőoktatási intézményekkel. Az elméleti ismeretek mellett a képzés során nagy hangsúly helyeztek a gyakorlati kompetenciák fejlesztésére is, ennek érdekében számos, a haltermelés gyakorlatában dolgozó gyakorló szakember osztotta meg tapasztalatait a hallgatókkal. Közöttük volt Bardócz Tamás, Halasi-Kovács Béla, Puskás Nándor, Simonics Géza, Hoitsy György, Hoitsy Márton, Katics Máté, Sebestyén Attila és Pásztor Róbert is, akik az előadásaikban a halegészségügyi kérdésektől kezdve a tógazdasági és intenzív üzemi haltermelésen át, egészen a fejlesztési és innovációs lehetőségekig az akvakultúra ágazat teljes spektrumát bemutatták.
A tantermi előadások és gyakorlatok mellett a második félévben a hallgatók több üzemlátogatáson is részt vettek, majd a szorgalmi időszakot követően egy háromnapos országjárásra, azaz tanulmányútra is sor került. Az utóbbi keretében a szakmérnök jelöltek betekintést nyerhettek az Akasztói Halgazdaságban és az Aranyponty Halászati Zrt. rétimajori tóegységében folyó munkákba.
A képzést a szakmai programok mellett számos csapatépítő összejövetel is színesítette, amelynek köszönhetően a hallgatók és oktatók között a rövid idő ellenére is szoros szakmai és baráti kapcsolatok alakultak ki.
A hallgatók a második félév során a témavezetőik útmutatása alapján készítették el szakdolgozatukat. A dolgozatok témaválasztása rendkívül változatosnak bizonyult, de legtöbben természetes vízi halgazdálkodással vagy tógazdasági termeléssel kapcsolatos vizsgálatokat végeztek. Több dolgozat elemezte a tógazdasági haltermelés gazdasági vonatkozásait, amellett egy harcsatermelésre alapozott intenzív rendszer ökonómiai és technológiai tervezésével kapcsolatos munka is született. A hallgatók által írt szakdolgozatok a Debreceni Egyetem elektronikus könyvtárában elérhetők.
A képzés egyik mérföldköve a záróvizsga volt, amelyre június 1-én került sor. A hallgatók két bizottság előtt adtak számot megszerzett tudásukról, illetve mutatták be a szakdolgozatuk legfontosabb eredményeit. Az egyetemi oktatók mellett két-két külsős szakember – Puskás Nándor, Dr. Halasi-Kovács Béla, dr. Dérer István és Hoitsy György – is helyet foglalt a bizottságokban, akik elsősorban a hallgatók szakmai tájékozottságára, gondolkodásmódjára, szintetizáló képességére és szemléletére voltak kíváncsiak, a tételes tudásukon túlmenően.
A sikeres záróvizsgát követően a Debreceni Egyetem Főépületének Díszudvarán, ünnepélyes keretek között Abonyi Tamás, Lengyel Csaba, Bogáth Gábor, Lontay László, Borbély Gergely, Pallag Gábor, Borbély Péter, Papp Gábor, Borbély Szabolcs, Pintér Gyula, Csaba Szilárd, dr. Puskás Bence, Haluska István, Szabó Gábor, Lajtos Ambrus vehette át a halászati szakmérnöki oklevelet június 18-án.
(A cikk a Halászati Lapok szeptemberi számában jelent meg.)
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
(fotók: Halászati Lapok)
