A súlyos vízhiány miatt az irmapusztai tógazdaság termőterületének jelentős része kerülhet veszélybe, és ha nem érkezik csapadék, a jelenlegi 276 hektár helyett akár csak 100 hektáron folytathatják a gazdálkodást. A helyzet a halértékesítést, a lehalászást és a következő évi termelésbe állítást is megnehezíti.
„Irmapusztán vagyunk, ez a társaságunknak a zászlóshajója, ha lehet így fogalmazni a tógazdasági termőterületünket illetően – mondta a tó partján állva Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNp Zrt.) vezérigazgatója a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) Facebook-oldalán megjelent videóban.
„276 hektár, és sajnos pontosan a legfölső tavunknál állva láthatjuk azt, hogy ebbe idén már víz sem jutott, és vannak olyan tavaink lejjebb, ahonnét már el kellett engedni a vizet annak érdekében, hogy egyrészt a bent lévő halállományt mentsük meg, másrészt pedig az alatta levő talajnak tudjunk egy kicsit több vizet adni, de hát már az is lassan elpárolog. Betápláló csatorna a Tetves-apatak, ami Somogybabod környékéről jön. Sajnos május eleje óta ki van száradva, tehát föntről mi már nem kaptunk vizet” – nyilatkozta Szári Zsolt.
Szerinte, ha nem lesz csapadék, akkor lehet, csak 100 hektáron tudnak majd gazdálkodni a jövőben.
„Ami azt jelenti, hogy egyrészt értékesítési gondok lesznek a halas piacon, mert csak étkezésre fog tudni elmenni a hal, nagyon kevés halat lehet majd értékesíteni a horgászvizek felé, mert a horgászvizek hasonló gondokkal küszködnek. Tehát ott sem merik majd a horgászegyesületi vezetők kihelyezni a halat, mert féltik az egyáltalán a bent lévő állományt. Egyes horgászvizek akkor sem fognak halat vásárolni, ha azokat ingyen odavinnénk nekik” – magyarázta.
A harmadik problémaként azt jelölte meg, hogy pedig a megtermelt tenyészanyagnak, az ivadéknak nem lesz helye.
„Mi szerencsés helyzetben vagyunk a Balaton miatt. 300 tonna oda az éves pontytelepítési kötelezettségünk, viszont ha ezen felül lesz még halunk, amivel nem tudunk mit kezdeni, mi ezt el fogjuk tudni helyezni a Balatonba” – jelentette ki.
A BHNp Zrt. vezérigazgatója szerint „igenis meg kell oldani a külső vízpótlását a Balatonnak”, hogy legalább a vízszintet tudják tartani, ha többletvizet nem is tudnak megtartani.
A lehalászatot a vízhiány azért is nehezíti, mert a megszokott vízmozgatási folyamatot sem tudják a korábbiak szerint elvégezni. Normál esetben az egyik nagy tavuk 69–71 hektárnyi vizét teljesen leengedik, és azt a Balatonba juttatják. A másik tó vizének egy részét, nagyjából a felét, közben a megüresedett tóban fogják fel, majd a fölötte lévő tavak vizét is oda tudják vezetni.
Jelenleg azonban ezt nem tudják megtenni. Már tavaly is arra kényszerültek, hogy a vizet visszaszivattyúzzák a felső tavakba, ami jelentős többletköltséget jelentett.
További problémát okoz, hogy a szárazon maradt tavakat időközben benövi a növényzet, amivel szintén kezdeni kell valamit, ráadásul emiatt a tavakat később sem lehet egyszerűen feltölteni és újra termelésbe állítani.
Irmapusztán valamivel kedvezőbb a helyzet, mert a kiszáradt területeken egész szezonban marhák legeltek, így természetes módon visszaszorították a növényzetet.
Ott azonban, ahol ezt nem tudják megoldani, a termelőknek komoly költséget jelent majd, hogy a tavakat a következő évben ismét termelésbe tudják vonni.
A VIDEÓ IDE KATTINTVA NÉZHETŐ MEG!
Megviseli az aszály a Dinnyési Halgazdaságot is, közel 300 mázsa hal pusztult el. Cikk videóval ITT.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Mohosz FB-videó képernyőfelvétel)
