Az akár 3 méteresre és 200 kilogrammosra is megnövő arapaima (Arapaima gigas) a világ egyik legnagyobb édesvízi hala, melyet régóta ígéretes fajként tartanak számon az akvakultúrában.
Bár kiemelkedő növekedési rátával rendelkezik (akár 10-15 kilogramm évente), és jól tűri az alacsony oxigénszintet, a gazdaságos termeléshez még jelentős kutatási áttörésekre van szükség – idézte Prof. C. Greg Lutzt, az LSU Mezőgazdasági Központjának akvakultúra-specialistáját a Halászati Lapok legfrissebb, júliusi száma.
Az arapaima tenyésztése az 1975-ös CITES listázás (veszélyeztetett fajként való besorolás) óta fokozatosan nő, de a termelési volumen még mindig alacsony.
Húsa csontmentes és a tőkehaléhoz hasonlítják, ára a hazai piacokon eléri a 20-30 dollár/kilogrammot. A nemzetközi kereskedelemhez azonban tanúsított tenyésztett eredet szükséges. A fő kihívás a fingerlingek (ivadékok) biztosítása. Bár fogságban egész évben szaporítható, az ivarérettséget csak 4 évesen éri el.
A kutatók igyekeznek optimalizálni a tenyésztési eljárásokat, beleértve a nemi azonosítást és az in vivo spermiumgyűjtést. Fontos a tápanyagdús takarmány és a kórokozómentes ivadékok hiánya is, ami a termelési költségek 25 százalékát teszi ki.
Az arapaima kiválóan alkalmas RAS (re cirkulációs akvakultúra rendszerek) alapú tenyésztésre, mivel jól viseli a zsúfoltságot és gyors növekedése miatt gyorsabb a befektetés megtérülése.
Ezen felül ígéretes az is, hogy más fajokkal, például a tambaqui-val (Colossoma macropomum) integrált rendszerekben is tartható, ami segíthet a tavakban az opportunista fajok ellenőrzésében.
Adriana Ferreira Lima, a brazil Embrapa kutatója szerint a legnagyobb kihívás a következetes termelési volumen és a piaci stabilitás elérése.
Ehhez vertikálisan integrált rendszerekre és az iparági szereplők közötti jobb koordinációra van szükség. Bár a finanszírozás korlátozott, az arapaima egyedi tulajdonságai és a kutatók elkötelezettsége azt sugallja, hogy idővel ez a hal széles körben ismertté válhat a fogyasztók körében.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: nationalzoo.si.edu)
