2023. február 5. vasárnap | Ágota, Ingrid
Halgazdálkodás

Az elmúlt harminc év legrosszabb időszakát élik a halasgazdák

Az elmúlt harminc év legrosszabb időszakát élik a halasgazdák

Sziráki Bencét, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szövetség (Mahal) ügyvezető igazgatóját kérdezte a karácsonyi halellátásról, de nemcsak arról és a hal drágulásáról vagy az ágazat tevékenységéről, hanem a szakmaközi szervezet idei évi tevékenységéről is a Halászati Lapok.

Az idei év a magyar haltermelés legrosszabb időszaka az utóbbi harminc esztendőben. Nagyon sok negatív hatás érte az ágazatot, ami igencsak megkeserítette a haltermelők életét. A halászati ágazatot éppúgy sújtja az energiaválság, a takarmányár drasztikus emelkedése, a termelés és a forgóeszköz-finanszírozás költségeinek megugrása, az üzemanyagár emelkedése, és végül, de nem utolsó sorban az aszály, mint a mezőgazdaság többi ágazatát. Az alapanyag-termelés problémái az élelmiszerárakba is begyűrűztek, amit tovább növelt a magas infláció – olvasható a Halászati Lapok decemberi számában

Kényszerű áremelés 

Ebben a gazdasági környezetben a haltermelők sem tehettek mást, minthogy a hal eladási árában legalább a termelési költségek egy részét érvényesítsék – ahogy a többi gazdálkodó és termelő is teszi. Azt, hogy a kereskedelmi láncok milyen áron adják a pontyot, az afrikai harcsát, és a többi itthon termelt édesvízi halat, a haltermelők nem tudják befolyásolni. 

Az ügyvezető igazgató szerint karácsonykor az élő ponty kilogrammjának 1800-2000 forint lesz a tóparti értékesítési ára, a feldolgozott halhús, pontosabban a pontyfilé pedig 3500-4000 forintért lesz kapható. Az afrikai harcsafilé ára is emelkedett, mivel a termelők kénytelenek voltak 3800- 4200 forintra emelni az árát. Ez a drágulás azonban csak részben kompenzálja a költségek növekedését, vagyis az ágazat eddigi alig 4 százalékos jövedelmezősége minden bizonnyal további 1-2 százalékkal romlik az év végére. 

Sajnálatos, hogy a média sokkoló áremelkedésről ír a hal és a haltermékek esetében. A haltermelők a válság előtt olcsón adták a halat, amit a fogyasztók örömmel elfogadtak. Az áremelkedés mindegyik húsfélénél ugyanolyan drasztikus, mint a halnál. A tógazdasági haltermelés hároméves ciklusban állítja elő a legnépszerűbb hazai halat, a pontyot, a haltermelők kenyérhalát. A fogyasztóknak is be kell látniuk, hogy a halhús-előállítás nemcsak nagy szakmai hozzáértést és egész éves kemény fizikai munkát igényel, hanem a termelés költsége is egyre növekszik. Mivel a bevezetőben felsorolt termelési tényezők mindegyike jelentősen drágult, ezért az idei karácsonyra a korábban megszokott árszinttől el kellett térni. 

Kevesebb hal „termett” 

Az ügyvezető igazgató attól tart, hogy a fogyasztók a magasabb ár miatt a halat prémium termékként fogják kezelni, és más húsfélét vásárolnak helyette – tegyük hozzá: azokat is magasabb áron.

Az idei lehalászásnak még nincs vége, de már most látszik, hogy idén 15-20 százalékkal kevesebb halat tudnak piacra vinni a haltermelők. Azonban a hazai halfogyasztás trendjét figyelembe véve lesz elegendő kiváló minőségű hal a boltokban, és elég bő választékban. A kérdés csak az, hogy a fogyasztók hajlandóak-e megfizetni a drágább, széles kínálatot. 

Ha nem a megszokott mennyiségben vásárolnak halat karácsonykor, akkor még nehezebb helyzetbe kerül a halászati ágazat, mert nem lesz elég bevétele a tevékenysége fenntartásához. A hazai haltermelés megmaradásához, a munkahelyek megtartásához, netán az ágazat fejlesztéséhez nagymértékben hozzájárulhatnak a fogyasztók a vásárlással. Szükség volna rá, mert az ágazat legnagyobb hazai partnerének, a horgásztársadalomnak a vásárlóereje is csökkent, idén jóval kevesebb halat tudtak venni a haltelepítéshez. A horgász szervezetek sincsenek könnyű helyzetben, mert az ő bevételük sem nőtt, miközben az ő költségek is emelkedtek, mondta Sziráki Bence. 

A Mahal immár negyedik éve közzéteszi karácsony előtt megnyíló halvásárlási pontokat, interaktív térképen, ami a különböző közösségi felületeken és honlapokon is elérhető. Idén is megosztanak információt, amelyek segítenek a vásárlóknak a lakhelyükhöz legközelebbi halértékesítő hely megtalálásában. A karácsonyi vásár előtt sajtótájékoztatót rendeznek az Agrárminisztériummal közösen annak érdekében, hogy széles körű tájékoztatást adjanak a halvásárlási lehetőségekről. 

A szakmaközi szervezet az anyagi erejéhez mérten sokat tesz a halfogyasztás növeléséért. A hároméves „Halpéntek” kampány keretében a fogyasztókat szólítja meg a szervezet annak érdekében, hogy ha halat vásárolnak az ünnepekre, akkor a kiváló minőségű itthon előállított halfajokat, haltermékeket válasszák, fogalmazott az ügyvezető igazgató. 

Technológiaváltás szükséges 

A korábbi évek javuló trendje után 2020- ban csökkent az egy főre jutó éves hazai halfogyasztás. Ezt tavaly sikerült megállítani, idén pedig már a 2019-es adatot is meghaladtuk. Számokban kifejezve: 2019- ben 6,45 kg/fő/év volt a fogyasztási, ami 2020-ban 6,37 kg/fő/évre csökkent, viszont tavaly sikerült 6,52 kg/fő/évre növelni. Az itthon fogyasztott hal túlnyomó része, 78 százaléka importból származik. Ezért a szakmaközi szervezet arra törekszik, hogy akár az exportált mennyiség csökkentése árán is minél több hazai termelésű hal kerüljön a magyar családok asztalára. Az export átlagosan 4-6 ezer tonna, és főként élő ponty, ami Romániában, Lengyelországban, Ausztriában, Németországban, Olaszországban talál vevőre, tájékoztatott a Mahal igazgatója. 

Visszatérve az ágazat helyzetére, Sziráki Bence hangsúlyozta, hogy az idei nehéz év arra is felhívta a figyelmet, hogy a haltermelőknek új termelési technológiákkal kell az időjárás okozta kihívásokra válaszolniuk. A hagyományos haltermelési technológiával már nem lehet megfelelő jövedelmet elérni. Elsősorban a dunántúli völgyzárógátas tavaknál van szükség a változtatásra, mivel az idei aszály is megmutatta, hogy mennyire kitettek a tógazdaságok a csapadéknak, illetve annak, ha nincs csapadék. Az aszály idején egyszerűen nem lehet a tavakat üzemi szintű vízzel feltölteni, ezért át kell térni a kétéves termelési ciklusokra. A másik lehetőség az, hogy más kihelyezési szerkezetben kellene a haltermelést megoldani, ami maga után vonná a takarmányozási feladatok megváltoztatását is. Nagyon fontos, hogy az egy vízgyűjtő területen elhelyezkedő völgyzáró gátas tógazdaságok összehangolják a működésüket a vízspórolás miatt, és egyeztessék, hogy ki mikor halászik. A lehalászást a legmélyebben fekvő tavaknál kell kezdeni, mert az ott eleresztett víz helyébe feljebbről érkezne a vízpótlás. Ez azért nehéz feladat, mert a piac igényei szerint szoktak lehalászni a tógazdaságokban, így gyakran átfedés mutatkozik a lehalászás időpontjában, mutatott rá az ügyvezető igazgató. 

Kompenzációs javaslat 

Az idei évben az input anyag árai jelentősen megemelkedtek, csökkent a termésmennyiség, így nagyon sok termelőnél gondot jelent a forgótőke előteremtése. Úgy is mondhatjuk, hogy a vállalkozások forráshiánnyal küzdenek, sokak fejében megfordult, hogy miből fogja a jövő évi termelését finanszírozni. A MA-HAL úgy próbál segíteni a termelőknek, hogy azt javasolja az Agrárminisztériumnak, hogy a MAHOP-ban, az egyes pályázatokból visszaamaradó forrásokat a tógazdaságok és az intenzív üzemek igénybe vehessék az input anyagok (takarmány beszerzés, energiaár kompenzáció stb.) vásárlásához. A tárgyalások már folynak az Agrárminisztériummal, és remény is van arra, hogy a minisztérium befogadja a szakmaközi szervezet javaslatát. Az összeg még nem számszerűsíthető, mivel a MAHOP pályázatokat ez év végéig kell lezárni, ugyanakkor – éppen az önerő hiánya miatt – sok beruházási elképzelés hiúsult meg, így egymilliárd forint körüli összegre lehetne számítani. Kompenzációs pályázat egyébként él a MAHOP-ban, de Brüsszelnek is rá kell bólintania a pénz felhasználására, mondta az ügyvezető igazgató. 

A MAHOP Plusz programot Brüsszel még nem fogadta el, de várhatóan jövő év első felében már meg fognak jelenni az első pályázati kiírások. Sziráki Bence azt hangsúlyozta, hogy az új támogatási ciklusban már lehetőség nyílik a keretösszeg 15 százalékáig az ökológiai kompenzáció kifizetésére, ami a tógazdaságoknak hektáronként 35-37 ezer forint/év támogatást jelent öt éven keresztül. A beruházási pályázatok várhatóan jövő év végére szintén megjelennek, mégpedig nagyobb támogatási intenzitással. A MA-HAL javaslatát elfogadva 60 százalékos intenzitású lesz a beruházási támogatás, ami azt jelenti, hogy 40 százalékos önerőt kell a pályázatok megvalósításához hozzátenni, fogalmazott Sziráki Bence. 

A mostani, válságos időszakban, amikor a kormány az intézményeit is spórolásra szorította, az érdekképviseleti szervezetnek mindenféle mozgástere beszűkült. De az eddig végzett munka annyiban meghozza a gyümölcsét, hogy a szervezet taglétszáma évről évre nő. A vállalkozók fontosnak tartják, hogy a MA-HAL tagjai legyenek, mert látják, hogy a szakmaközi szervezet valódi érdekképviseleti munkát végez. Szolgáltatásokat is biztosítanak a tagjaiknak, amiket jövőre is folytatni kívánnak. Gondoljunk csak a három folyóirat (Halászati Lapok, Halászat, Éves jelentés) fenntartására, a tagok számára ingyenes eljuttatására, az állatorvosi szolgáltatásra, a ponty fajtaelismerő teljesítményvizsgálati rendszerének a fenntartására. A tagság anyagi helyzete egyáltalán nem megnyugtató, végesek a források, ezért az elnökség döntése alapján a 2017-ben elfogadott tagdíjrendszer lesz érvényben 2023-ban is. A szakmaközi szervezetnek is összébb kell húznia a nadrágszíjat, de ez nem lesz kihatással a hatékonyabb, fenntartható munkavégzésre. 

Nem emelik a tagdíjat 

A jövő évi költségvetés változatlan összegben számol a tagdíjbevételekkel, és a Dinynyési Halgazdaság Kft. bérleti díja sem változik. A pályázati források viszont csökkenni fognak, mivel a kormányzat is nehéz helyzetben van. Emiatt kisebb összegű pályázatok kiírására kell számítani. 

A civil szervezetek jövőre sokkal nehezebben jutnak állami támogatáshoz. Ez a Mahal napi működését nem befolyásolja, de néhány tervről le kell mondania, például a Dinnyési Halgazdaság Kft. továbbfejlesztéséről és az országos halfőzőverseny megszervezéséről. A tagdíj és a bérleti díj változatlan marad, de reálértéken már kisebb, mint öt évvel ezelőtt volt. Emiatt egyre több külső forrást kell bevonni a működés színvonalának a fenntartásához. A marketingtevékenységet folytatni kell, azonban a „Halpéntek” programot csak szűkített változatban tudják megvalósítani. 

A Dinnyési Halgazdaság Kft. helyzetéről szólva Sziráki Bence elmondta, hogy az elmúlt időszakban több fejlesztést megvalósítottak pályázati segítséggel. Felújították a keltetőház laboratóriumát, 50 kilowattos napelemrendszert telepítettek, új halszállító tehergépjárművet vásároltak, több tavat kikotortak és felújítottak. Decemberben átadják az új mintaboltot, ahol a helyi haleladást kulturáltan tudják lebonyolítani. A tógazdaságnak nagy szüksége van ezekre a bevételekre, mivel a 102 hektáros gazdaságban idén csupán 46 hektárt tudtak feltölteni vízzel, vagyis csak ekkora felületen tudtak halat termelni. Szerencsére pénzügyi szempontból nincs baj, mert a keltetőben idén is jól sikerült a harcsa-, a csuka- és a süllőivadék-előállítás, amelyeket sikerült jól értékesíteni. Ennek ellenére az eredmény várhatóan negatív lesz, mert a vízhiányból eredően akkora volt a termeléskiesés, hogy azt nem lehetett más bevétellel pótolni, mondta végezetül Sziráki Bence.

(A cikk a Halászati Lapok decemberi számában jelent meg.)

Még több friss hírért KATTINTS IDE!

(nyitókép: Mahal)