
Két év után tért vissza gyerekkora egyik kedvenc vizére, a Nagykunsági-Főcsatornára Kolláth András, aki a Pecaverzum sztoriküldő alkalmazását használatával osztotta meg élményeit.
„Reggel 7 körül értem ki az abádszalóki süllőfészekhez, de sajnos sehol nem volt hely. Ezért továbbmentem, és a tiszaburai híd környékén találtam magamnak állást” – kezdte beszámolóját András, aki csak egyetlen dolgot sajnált.
Méghozzá azt, hogy kicsit későn kezdte a horgászatot, de mint mondta, így is nagyon jó napja volt ismét.
A keszeges pecához 1-1 kiló vaníliás és mézes etetőanyagot használt (otthon púder állagúra darálva), 1 kiló fekete löszt, 300-300 gramm főtt búzát, csemegekukoricát és TTX-et, valamint 200 gramm süllyedő angol morzsát.
Ennek a felét alapozó etetésként juttatta be, kevés fullasztott csontival és pinkivel kiegészítve. Methodozásra külön keveréket készített: 300 gramm 2 milliméteres aqua pellet, ugyanennyi mézes pellet, 250-250 gramm vaníliás és mézes, finomra darált etetőanyag, 200 gramm lebegő angol morzsa és 150 gramm TTX alkotta a mixet.
András testvére idén kezdett horgászni, és gyorsan fogott is egy kisebb pontyot, amíg ő még pakolt. „8x7 millméteres mangó dumbell wafterrel, method módszerrel jött a ponty. Aztán ő is csinált egy alapozó etetést, és innen nem volt megállás: szépen fogta a keszegeket, kárászokat.”
Főhősünk első hala egy szebb dévér volt, majd a method szerelékét „szépen elhúzta” egy háromkilós ponty. Ezután hosszúelőkés módszerrel, élő csalival pecázva sorra érkeztek a nagyobb dévérek, karikák, laposkeszegek, sőt egy leánykoncér is.
„Methodon szintúgy jöttek a nagy keszegek, de nem tudtam szelektálni, így feltettem egy 10 milliméteres, mangós pop-up bojlit – nálam a mangó, narancssárga szín a favorit –, és ezzel tudtam igazán szép dévéreket fogni” – árulta el András.
Aztán jött a meglepetés! Háromszor is megtépte valami a hosszúelőkés szereléket, ezért végül azzal is methodra váltott. A „még egy ponty” érzése pedig nem hagyta nyugodni, így két szem mangós, üveges, kemény kukoricával sikerült is egy 36 centis tükörpontyot fognia.
Este hatig András 16 kiló keszeget és kárászt, valamint két pontyot fogott, míg a testvére 6 kiló keszeget és kárászt terelt partra.
A felszerelésére igazán büszke a pecás, pedig szó sincsen méregdrága cuccokról.
„Lehet, hogy sokan lenéznék, de én nagyon szeretem az angol stílusú pálcákat, és a Silstar RC10 330-360 pont ilyen. A legkisebb keszegeket is szépen lehet érezni, élmény a fogásuk, de az 5-8 kilós pontyok sem jelentenek neki gondot. Két éve nyúzom őket. Nem támogat a Silstar, egyszerűen csak elmondom, hogy igenis lehet 10-13 ezer forintért nagyon jó botokat venni” – fogalmazott András, végül hozzáfűzve, hogy a peca olyan jól sikerült, hogy még el is fáradt a végére.
Ha szeretnél te is hasonló élménybeszámolót megosztani, használd a Pecaverzum sztoriküldő alkalmazását!
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Kolláth András/Pecaverzum)