Egy újabb amurivadék került elő, ezúttal egy hajdúsági csatornából. A Magyar Haltani Társaság (MHTT) szerint nem zárható ki a természetes szaporulat, de az is lehet, hogy az idegenhonos hal egy környékbeli halgazdaságból származik.
A nyitóképünkön látható halat egy kis, Hajdúszoboszló környéki csatornából fogta K. A., aki nem tudta egyértelműen beazonosítani, ezért az MHTT segítségét kérte.
A válaszként adott szakvélemény alapján a hal teste megnyúlt, hengeres, feje kicsi, szája félig alsó állású, ajkai vaskosak.
Továbbá az orrnyílásai között barázda húzódik, pikkelyei nagyok és sötét szegélyűek, ami alapján a képen látható hal egy amurivadék (Ctenopharyngodon idella).
„A hal eredete bizonytalan, valószínűleg egy környékbeli halgazdaságból származik, de a természetes szaporulat sem zárható ki teljes mértékben” – fűzte hozzá az MHTT.
Az amurt hazánkba 1963-ban telepítették be Kínából és a volt Szovjetunióból. Az ezt követő évtizedekben mesterséges szaporításból származó egyedeket telepítettek országszerte, mivel úgy vélték, hogy Magyarországon természetes úton nem képes szaporodni.
Ugyanakkor a természetes szaporodásának jeleit később mégis megfigyelték: először a Tiszában 1977-ben, a Dunában 1988-ban, majd a Körösökben 2019-ben. Szintén 2019-ben Közép-Tisza menti kubikgödrökből többszázas egyedszámban kerültek elő amurivadékok.
„Ha ugyanis az amur a busafajokhoz hasonlóan képes alkalmazkodni a hazai viszonyokhoz, és országszerte tömeges ívásokat produkál, annak beláthatatlan következményei lehetnek vizeink élőlényközösségére” – hívta fel pár hónapja a figyelmet az MHTT, amikor szintén egy amurivadék megjelenéséről számoltak be.
Mint ismeretes, a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) január elsejétől elrendelte az amur védelmét a Dunán és a Tiszán.
A szabályozás értelmében a Dunán csak az 50 és a 80 centiméter közötti példányok, azokból is naponta legfeljebb kettő, évente összesen legfeljebb 70 darab vihető haza. A Tiszán csak a darabszámot korlátozták, naponta maximum három példány tartható meg.
A rendelkezés ellen több halkutató is felemelte szavát, és az MHTT is állásfoglalást adott ki, amelyben tiltakoznak az amur védelme ellen, szerintük az elfogadhatatlan, törvényellenes. „Az amur kifogásának bármilyen szintű korlátozása a természetes és természetközeli vizekben ellentétes a természetvédelem érdekeivel” – írták a kutatók.
Az MHTT állásfoglalásával egyetért a világ legnagyobb természetvédelmi civil szervezetének magyarországi kirendeltsége, a WWF Hungary.
Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) szóvivője azonban másként látja a helyzetet, és azt mondta, „nem kellene szégyenpadra ültetni az amurt”.
Hogy mennyi amurt telepítettek és vittek haza a horgászok az elmúlt években, ITT MEGTEKINTHETŐ.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép:
