Szendőfi Balázs halkutató és természetfilmes emlékeztet, a Távol-Keletről behozott és szaporodó amur – amelyet idéntől véd a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) – tönkreteszi az őshonos életközösségeket.
„Mindenféle fals híresztelésekkel ellentétben nem a kurta baing lett az év hala 2025-ben, hanem az amur. Pedig jelölt sem volt (nem is lehetne, mert nem őshonos), de hát ugye Magyarországon a halakért nem a haltani tudományok szakemberei, hanem a horgászok és az ő nagy testvérük, a Mohosz felel” – így kezdődik Szendőfi Balázs elkeseredett bejegyzése a Budapest halai nevű Facebook-oldalon, amit a Magyar Narancs szemlézett.
A poszt utal a Magyar Haltani Társaság (MHTT) minden évben megrendezett internetes szavazására, amelyet az őshonos halfajok népszerűsítése érdekében indítottak, és amelyet idén csalás gyanúja árnyékolt be.
Az amur Szibéria keleti felén és Kínában őshonos, 1963-ban telepítették be Magyarországra. Bebizonyosodott, hogy ez a faj nem csak jól érzi magát a hazai vizekben, de át is alakítja az életteret, eszi a vízinövényeket, tönkretéve őshonos életközösségeket.
A horgászok körében azonban népszerű, mert nagyon jól küzd a horgon, nagy élmény kifogni, főleg a nagyobb példányait.
Szendőfi azt teszi szóvá, hogy a 2025-ös egységes horgászszabályok – amelyek a Dunára, a Tiszára és a Tisza-tóra vonatkoznak – példátlanul „drasztikus védelemben részesítik” ezt a szerinte és más kutatók szerint is inváziós halfajt, amelyet a törvény viszont idegenhonosként kezel. (Minden inváziós hal idegenhonos, de nem minden idegenhonos inváziós.)
Az idén bevezetett rendelkezés alapján a horgászok mostantól csak azokat az amurokat tarthatják meg, amelyek testhossza nagyobb 50 centiméternél, de kisebb 80 centiméternél. A többit vissza kell engedni, élve. A kutató szerint ez szakszerűtlen és káros döntés volt.
Hiszen az új szabály szerint a nagy példányok is visszakerülnek a vízbe, tovább alakítják az életteret a maguk szája íze szerint.
Szendőfi figyelmeztet, érdemes elgondolkodni azon, hogyan kerülhet a vizeinkbe 50 centiméternél kisebb amur, amikor a telepítése régóta tilos az uniós és a hazai jogszabályok alapján is.
Szerinte úgy, hogy egyrészt annyira alkalmazkodott az itteni körülményekhez, hogy szaporodik, ő is látott amurívást. Másrészt valójában mégis telepítik országszerte, a horgászok kedvében járva, bár illegálisan.
Ennek bizonyítására fotót is mellékel (ez a címlapképünk), amelyen az látszik, ahogy a csúszdán a pontyok mellett két amur is becsusszan egy tóba. Azt nem árulja el, hol készült a kép, de azt állítja, rengeteg ilyen felvétele van: „az egész országban ezt csinálják, sokszor a szakmailag felkészültebb középvezetők tudta nélkül, tógazdasági halászok és a halat szállító alkalmazottak magánakciójaként. Az amur letarol a vízben minden növényzetet, és a parton is, ameddig eléri. Ezzel az őshonos halaink ívóhelyét teljesen megszünteti. Ezért aztán »bevett« dolog, hogy a tógazda, akitől a halat rendelik, akkor is rak amurt a szállítmányba, ha a megrendelő nem kéri. Hiszen ha kevesebb ívóhely lesz az általa kezelt vízben, akkor kisebb lesz a természetes halszaporulat, így a következő évben is tógazdaságból rendelik majd a halat, s pörög a biznisz” – írja a kutató.
Ezzel a jelenséggel az a gond, hogy hozzájárul ahhoz, hogy például az év halának megválasztott, tényleg eltűnőfélben lévő kurta baing és a társai idővel tényleg kivesszenek a hazai vizekből, de a még nagy számban élő, szintén növényzetre ívó őshonos fajok is hátrányt szenvednek, így a csuka, a vörösszárnyú keszeg, a sügér és a süllő.
A Pecaverzum 2023-ban négyrészes cikksorozatban foglalkozott azokkal a horgászvizekkel, ahol helyi horgászrendben védik az inváziós halakat.
Habár az Agrárminisztérium elismerte, hogy az inváziós halfajok helyi horgászrendben való fogási korlátozása ellentétes a törvény eszméjével, jogértelmezésük szerint azonban ezt a halgazdálkodás jogszabályi háttere mégsem teszi lehetetlenné. Így fordulhat elő az, hogy több helyi horgászrend is fogási korlátozást tartalmaz inváziós halfajok, leginkább az ezüstkárász és a busa tekintetében.
Magyarán mondva: az Agrárminisztérium szerint bármelyik halfaj fogási korlátozása jogszerű, akár még a törpeharcsáé is. Ezzel ellentétben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ) úgy látja, hogy az inváziós halfajok napi kifogható mennyiségének korlátozása a vonatkozó törvényekben leírtakkal és azok eszmeiségével nem összeegyeztethető. Ezt az álláspontot erősíti a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal és a Pecaverzum által megkérdezett több szakember is. A kialakult jogértelmezési vitáról bővebben ITT OLVASHATSZ.
Arról, hogy a Mohosz támogatja az amurok telepítését bizonyos zárt víztípusok esetében ITT ÍRTUNK.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Budapest halai FB-oldal)
