2025. február 11. kedd | Bertold, Marietta
Aktuális

Lévai Ferenc: Nem kellene szégyenpadra ültetni az amurt

Lévai Ferenc: Nem kellene szégyenpadra ültetni az amurt

Lévai Ferenc, az ország egyik legismertebb halász szakembere, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) szóvivője elmondta a véleményét az amurügyről. Szerinte nem kellene szégyenpadra ültetni az amurt, mert az idegenhonos halfaj észszerű telepítése nagyon fontos a zárható víztestek biológiai karbantartásához. 

– Nagyon fontos a tavak, csatornahálózatok tervszerű amurtelepítése, mert a káros vízinövényzet visszaszorítása így biológiai eszközökkel történik. A globális felmelegedés hatására hihetetlenül elszaporodtak a növények a vízben, ami elfoglalja az életterét a halaknak. Ezt gátolja meg az amur – fogalmazott a Borsnak Lévai, aki hozzátette: nem igaz, hogy az elburjánzott növényzet az élővilágot segíti. 

– Meg lehet nézni a Velencei-tó egyes részeit, augusztusban megszűnik az élet: 30 fokos a víz, becsapdázza az életteret, még egy béka sincs azon a részen, nemhogy hal – példállózott.

Lévai arról is szót ejtett, ha már az őshonos halfajok és vízi életterek védelméről van szó, akkor inkább a hódoktól és a kormoránoktól kellene óvni a kopoltyúsokat.

– Ha pedig halfajokat említünk, akkor a törpeharcsa és az ezüstkárász sokkal nagyobb problémát jelent, mint az amur. El kell fogadnunk, hogy változik a klíma. Jóval melegebb van, mint húsz, harminc évvel ezelőtt. A lápi póc nem az amur miatt került veszélybe, hanem mert nincs láp. A kecsege és a magyar bucó sem miatta, hanem mert a kormorán kieszi őket a vízből. El kell sajnos fogadnunk, hogy megváltozott az éghajlat, vannak olyan halfajok, amelyek alkalmazkodni tudnak, mások pedig nem. Felelőtlenség azt állítani, hogy az amur tehet arról, hogy veszélyben vannak az őshonos halfajaink. Sok tévedést követtek el az élővilággal szemben az emberek, de az amur betelepítése, okszerű használata nem tartozik ezek közé – szögezte le Lévai Ferenc, aki hozzátette: párbeszédre van szükség a szakmai képviselőkkel. 

Azt mondta, egy kerek­asztal-beszélgetés keretén belül nagyon szívesen megvitatná ezt a kérdést a a Magyar Országos Horgász Szövetséggel (Mohosz) és a Magyar Haltani Társasággal (MHTT). 

Mint ismeretes, a Mohosz január elsejétől elrendelte az idegenhonos amur védelmét a Dunán és a Tiszán.

A szabályozás értelmében a Dunán csak az 50 és a 80 centiméter közötti példányok, azokból is naponta legfeljebb kettő, évente összesen legfeljebb 70 darab vihető haza. A Tiszán csak a darabszámot korlátozták, naponta maximum három példány tartható meg.

A rendelkezés ellen több halkutató is felemelte szavát, és az MHTT is állásfoglalást adott ki, amelyben tiltakoznak az amur védelme ellen, szerintük az elfogadhatatlan, törvényellenes. „Az amur kifogásának bármilyen szintű korlátozása a természetes és természetközeli vizekben ellentétes a természetvédelem érdekeivel” – írták a kutatók.

Az MHTT állásfoglalásával egyetért a világ legnagyobb természetvédelmi civil szervezetének magyarországi kirendeltsége, a WWF Hungary.

Még több friss hírért KATTINTS IDE!

(nyitókép: Wikipedia)