A Magyar Haltani Társaság „Mit fogtam?” rovatába érkezett Brandt Jánosnak egy fiatal, egynyaras amurivadékról (Ctenopharyngodon idella) készített fotója, amelyet 2024. augusztus 21-én fogott a Szarvasi-Békésszentandrási Holt-Körösből (hétköznapi nevén a Kákafoki-holtágból).
Néhány hónappal később, 2024. november 26-án kutatóhalászatot végzett Nagy László, Somogyi Dóra és Nyeste Krisztián a Hármas-Körös békésszentandrási duzzasztójának alvizén, ahol öt, 15-25 centiméter közötti fiatal amur került elő – számoltak be az MHTT honlapján.
Az amurt hazánkba 1963-ban telepítették be Kínából és a volt Szovjetunióból. Az ezt követő évtizedekben mesterséges szaporításból származó egyedeket telepítettek országszerte, mivel úgy vélték, hogy Magyarországon természetes úton nem képes szaporodni.
Ugyanakkor a természetes szaporodásának jeleit később mégis megfigyelték: először a Tiszában 1977-ben, a Dunában 1988-ban, majd a Körösökben 2019-ben. Szintén 2019-ben Közép-Tisza menti kubikgödrökből többszázas egyedszámban kerültek elő amurivadékok.
A halkutatók szerint a Körösökből előkerült fiatal amurok pontos eredete jelenleg nem tisztázott.
Mivel idegenhonos halfajról van szó, természetes vizekbe történő telepítése jogszabályok szerint tilos.
„Ugyanakkor a Szarvasi-Holt-Körös mentén működő több halgazdaságban is tenyésztik az amurt, így lehetséges, hogy az egyedek onnan szöktek ki. Ezzel együtt nem zárhatjuk ki a természetes szaporodás lehetőségét sem” – fogalmaztak a halkutatók.
Hozzátették: bármelyik eset is áll fenn, az amurivadékok megjelenésének és elterjedésének vizsgálata a közeljövőben kiemelt jelentőségű.
„Ha ugyanis az amur a busafajokhoz hasonlóan képes alkalmazkodni a hazai viszonyokhoz, és országszerte tömeges ívásokat produkál, annak beláthatatlan következményei lehetnek vizeink élőlényközösségére” – hívták fel a figyelmet.
Mint ismeretes, a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) január elsejétől elrendelte az amur védelmét a Dunán és a Tiszán.
A szabályozás értelmében a Dunán csak az 50 és a 80 centiméter közötti példányok, azokból is naponta legfeljebb kettő, évente összesen legfeljebb 70 darab vihető haza. A Tiszán csak a darabszámot korlátozták, naponta maximum három példány tartható meg.
A rendelkezés ellen több halkutató is felemelte szavát, és az MHTT is állásfoglalást adott ki, amelyben tiltakoznak az amur védelme ellen, szerintük az elfogadhatatlan, törvényellenes. „Az amur kifogásának bármilyen szintű korlátozása a természetes és természetközeli vizekben ellentétes a természetvédelem érdekeivel” – írták a kutatók.
Az MHTT állásfoglalásával egyetért a világ legnagyobb természetvédelmi civil szervezetének magyarországi kirendeltsége, a WWF Hungary.
Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) szóvivője azonban másként látja a helyzetet, és azt mondta, „nem kellene szégyenpadra ültetni az amurt”.
Hogy mennyi amurt telepítettek és vittek haza a horgászok az elmúlt években, ITT MEGTEKINTHETŐ.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Komlói Bányász Horgász Egyesület)
