2024. augusztus 21-én a Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körösön (Kákafoki-holtágon), az Arborétumi üdülősor egy olyan halat fogott, amelyről fogalma sem volt, hogy mi lehet az, ezért a Magyar Haltani Társasághoz (MHTTT) fordult.
A szervezet fajmeghatározásában azt írja, hogy a megnyúlt, hengeres test, a kicsi fej, a félig alsó állású száj, a húsos ajkak, valamint a nagy, sötét szegélyű pikkelyek alapján a képen látható hal egy amurivadék (Ctenopharyngodon idella).
Az MHTT szerint a hal eredete bizonytalan, valószínűleg egy környékbeli haltenyészetből származik, de a természetes szaporulat sem zárható ki teljes mértékben.
Az amur ívását egyébként már számos alkalommal bizonyították halkutatók hazai természetes vizekben, a mostani eset pedig kérdőjeleket vet fel.
A Mohosz 2025-ben bevezetett szabályozása értelmében a Dunán csak az 50 és a 80 centiméter közötti példányok, azokból is naponta legfeljebb kettő, évente összesen legfeljebb 70 darab vihető haza. A Tiszán csak a darabszámot korlátozták, naponta maximum három példány vihető el.
Az idegenhonos amur védelme ellen már Szendőfi Balázs halkutató és természetfilmes, illetve Sály Péter, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Állatökológiai Kutatócsoportjának tudományos munkatára is felemelte a hangját. A szakemberek álláspontja megismerhető ITT és ITT.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: MHTT)
