Az akvapónikus farmok olyan zárt rendszerre alapulnak, amiben termőföld helyett a halak ürülékében megtalálható tápanyagokat használják különböző növényfélék termesztésére. A brüsszeli modellben mindent megtesznek az energiapazarlás elkerüléséért, ami hosszútávon a fenntarthatóság egyik legalapvetőbb szükséglete, ennek ellenére azonban kérdéses, mikor válhat gazdaságossá a mintafarm, ami a nagy kereslet ellenére, elkészülte óta, még nem tudott profitot termelni – írja a napi.hu.
A belga származású építész, Steven Beckers, több Európai Uniós projekt után 2015-ben fordult igazán az urbánus gazdálkodás irányába, amikor megalapította BIGH (Building Integrated Greenhouses) nevű vállalkozását – olvasható a napi.hu cikkében.
A módszert nem az ő cége találta föl, sőt, egy jelentősebb kezdeti beruházással, akár a hátsókertben is összehozható egy akvapónikus rendszer, mégis 4000 négyzetméterével, jelenleg a brüsszeli BIGH farm a legnagyobb Európában.
Az akvapónia tulajdonképpen az akvakultúra (vízművelés) és a hidropónia, tehát a növények vízben való termesztésének a kombinációja. Egy kifejezetten szimbiózisos rendszer, ahol a forgatott víz a természetes párolgást leszámítva, teljes mennyiségében folyamatosan újrahasznosításra kerül. Pont a víztakarékossága miatt, a rendszert eredetileg Afrika élelmezési gondjaira találták ki.
A fenntartásához szükséges hőmérséklet az Egyenlítő környékén adott, de a feltételek egy város közepén is könnyedén megteremthetőek, csak tudni kell mit kell keresni.
Beckers az Associated Pressnek adott interjújában elmondta, hogy a legnagyobb probléma a földműveléssel az, hogy sok pénzbe kerül az embererő és munkához szükséges energia is. Városi gazdaságokban azért is kezdett gondolkozni, mert szerinte itt mindkét erőforráshoz könnyebben és jobb áron lehet hozzájutni.
Magyarország egyik első akvapónikus rendszeréről tíz éve forgatott az Index:
A brüsszeli BIGH például a régi böllér piac területén felhúzott hentes komplexum tetején talált ideális helyet magának. A Foodmet néven futó hús- és halpiac, 1000 négyzetmétert elfoglaló fagyasztói éjjel-nappal szünet nélkül működnek, rengeteg felesleges energiát termelnek, amit a tetőfarm közvetlenül használhat akár az üvegházaik fűtésére, akár a halas medencéik hűtésére.
Mindkét rendszer precíz hőmérséklet kontrollt igényel, ezt persze gépekkel szabályozzák, a fenntartáshoz szükséges energiát pedig többnyire a tetőkre nagy mennyiségben felszerelt napelemek biztosítják. A rendszer elemei egymásra épülnek, így a zárt körforgás minősége kimagaslóan megbízható.
A vízpocséklást kerülendő, a farmon egy úgynevezett recirkulációs akvakultúra-rendszert használnak, amivel a haltenyésztő tankok vizét újra és újra megszűrik, a növények felszívják belőle a tápanyagokat, majd visszavezetik a rendszerbe. Ezzel a technikával több mint 95 százalékkal kevesebb vizet használnak, mintha hagyományos módszerrel dolgoznának.
A napi.hu cikke folytatódik, KATTINTS IDE!
(fotónk illusztráció, forrása: magyarmezogazdasag.hu)
