Hiába a folyamatosan fejlődő halgazdálkodási szakrendszer, évente majdnem ötvenszer kell közbeavatkoznia a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálatának (ÁHSZ) a haltelepítések miatt. Leggyakrabban a telepítés bejelentésének elmaradása miatt kell figyelmeztetni a tógazdákat, a legnagyobb büntetéseket pedig az inváziós halfajok vízbe engedése miatt kell kiszabni. Egyre elterjedtebb a magántavakon, hogy egzotikus vízi élőlényeket tesznek a tóba a reklám érdekében, azonban ezért akár többmilliós bírság is járhat.
A Nébih 2021 óta üzemeltet egy halgazdálkodási szakrendszert, amelyen keresztül a tógazdáknak be kell jelenteniük a telepítési szándékaikat a vízbe engedés előtt három nappal.
Faragó Zoltán, az ÁHSZ osztályvezetője az Agrárszektornak elmondta, a legtöbb esetben ennek a bejelentésnek az elmulasztása okoz problémát.
Az ÁHSZ-nek 2023-ban 46, míg 2024-ben 32 figyelmeztetést és egy büntetést kellett kiszabnia.
„Azt lehet mondani, hogy a vízterületek egyharmadáról semmilyen telepítési adat nem érkezik, sem összesített haltelepítési jelentés, sem eseti jelentés” – nyilatkozta Faragó Zoltán.
A szakember szerint idehaza a legnagyobb problémát az idegenhonos és inváziós halfajok telepítésev jelenti, hiszen az elmúlt 3 évben 16 esetben kellett emiatt bírságot kiszabni.
Bár vannak olyan idegenhonos halak, amelyeknek engedélyezett a tavakba telepítése, de ezt is csak olyan vizeknél lehet megtenni, amely lefolyástalan, zárt rendszerű, így nem tud kijutni a természetes vizekbe.
Faragó Zoltán hozzátette, a mai napig komoly problémát okoz, hogy nem kérik meg a halgazdálkodók a szükséges engedélyeket vagy illegálisan hajtják végre az idegenhonos és inváziós fajok telepítését.
Az osztályvezető elmondta, ötszázezer forinttól ötmillióig terjedő halgazdálkodási bírságot lehet kiszabni az említett vétségért.
A legtöbb esetben a tógazdák teljes mértékben tisztában vannak azzal, hogy szabályt sértenek a különböző idegenhonos halak telepítésével. Ennek ellenére ezt megteszik azért, mert így reklámozni tudják, hogy az adott tavon mennyire széles a skála a kifogható vízi élőlények tekintetében, így akár idegenhonos lénai tokot, lapátorrú tokot, fekete amurt, pisztrángsügért vagy akár védett őshonos vizát és vágótokot is lehet fogni ezekben a tavakban.
Ezeket természetesen nem az ilyen típusú halak kifogása utáni fogyasztás miatt telepítik a tavakba, hanem kifejezetten a sporthorgászoknak szeretnének kedvezni az egzotikus élőlényekkel.
Egyre népszerűbbé válik, hogy chipekkel látják el a halakat idehaza. Elsősorban a kutatók használják ezt a módszert annak érdekében, hogy kutatási céllal vizsgálják a halak növekedését vagy vándorlási szokásait.
Most már bevett szokás az is, hogy a halgazdálkodásra jogosult tógazda is a saját állományának védelme érdekében chippel látja el a halait.
Az ÁHSZ osztályvezetője hozzátette, a horgászok is az elmúlt években elkezdték ezzel a technikával jelölni a halakat, de ez számos aggályt felvet.
„A horgászok saját maguk úgy gondolják, hogy chippel jelölik meg az általuk kifogott halat, de azt nem tudni jelenleg, hogy milyen céllal teszik ezt. Az viszont biztos, hogy nekik nem lenne rá lehetőségük, és számos állatvédelmi problémát is felvet, ha valaki szaktudás nélkül ilyen formában jelöli a halakat” – fogalmazott Faragó Zoltán.
A szakember szerint az elmúlt években rendkívül megnőtt a nagy testű halak feketekereskedelme.
Úgy látja, a horgásztársadalom jelentős része nem élelmiszerként tekint a halra, hanem pusztán a minél nagyobb zsákmány kifogásában érdekelt.
Tekintettel arra, hogy ezek a nagy testű halak reklámértéket képviselnek, így a tógazdák kétségtelen érdekében áll, hogy az általuk kezelt tóban minél több ilyen hal megtalálható legyen.
„Ezért úgy épül fel a feketepiac, hogy a nagy testű halakat kifogják a Balatonból vagy bármelyik természetes vizünkből, és az akár 20-30 kilogrammos példányokat értékesítik a magántavak részére” – avatott be a részletekbe.
Az ilyen tömegű halak akár többszázezer forintot is érhetnek az illegális kereskedelemben, például egy Balatonból kifogott 20 kilós ponty halgazdálkodási értéke 450.000 forint.
A nem hivatalos vásárlásokat csak bejelentés után lehet megakadályozni vagy szankcionálni. Ez azonban csak ritkán sikerül, az elmúlt 3 évben összesen 7 nagy testű halat azonosított be az ÁHSZ utólag fényképek alapján és további 14 halat értékesítés közben vagy próbavásárlás során. A valós esetek száma azonban többszáz vagy akár ezer is lehet.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Nébih ÁHSZ)
