Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) elnöke nemcsak az érdekképviseleti munkában vesz részt, hanem a haltermelésben is: nyolc megyében összesen 1800 hektár halastavon gazdálkodik. Ennek következtében a maga bőrén érzi, tapasztalja az ágazat napi problémáit, és ugyanúgy megküzd a kihívásokkal, mint a szakmaközi szervezet többi haltermelője.
Interjú jelent meg Németh Istvánnal a Halászati Lapok októberi számában. A Mahal elnöke szerint tavaly a háború, az infláció, az évszázad aszálya, az irreálisan magas takarmányárak nagyon nehéz helyzetbe hozták az ágazatot. Innen következett az a csapadékos tél, aminek mögötte vagyunk, s a tavaszi időszakban is jelentős mennyiségű csapadék hullott az ország területén. Nem várt módon az ukrán gabonabehozatal miatt jelentősen csökkentek a takarmánygabona-árak, így ez a tavalyi évhez képest jobb helyzetbe hozza az ágazatot – magyarázta.
„Hozzáteszem, hogy július közepéig még a drága tavalyi takarmányt etettük a hallal. Tovább emelkedtek a munkabérek, hiszen a minimálbér emelés hatása nálunk is megjelent. S a gázolaj ára is legalább 30 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Nem csak árcsökkentő, hanem önköltség növekvő tényezők is vannak a tavalyi és az idei halászati gazdálkodásban. Akinek van tartaléka, az idén betárolhat az olcsóbb takarmányból, így az idei őszi, jövő évi takarmányköltsége is jelentősen csökkenhet. Ám szabad pénzeszközökben nem bővelkednek az ágazat szereplői, mivel az elmúlt évben nagyon sok gazdaság veszteséggel, nulla, illetve igen alacsony nyereséggel zárta az évet. A nyári hal árbevételéből lehet az olcsóbb búzát, kukoricát, tritikálét bevásárolni” – nyilatkozta Németh István.
Megemlítette, hogy a halár emelésével jelentősen csökkent a fogyasztás, ezért most azzal kell szembenézniük, hogy meg kell erősíteni a reklámkampányokat, fokozni kell a promóciós tevékenységet.
„Az idei évben komoly mennyiségű haltermés várható, s elsősorban a hazai piacot kell erősítenünk. Az export csak végső mentsvár lehet, de ha a hazai piac nem fejlődik, akkor az exportra is rákényszerülünk. A jelenlegi magas gázolajárakon a távoli célpontokra nem lehet jövedelmezően eljuttatni a magyar halat” – szögezte le a Mahal elnöke.
Szerinte idén mintegy 20-25 százalékkal több étkezési hal lesz az országban, ami hasonló mennyiséget jelent a pandémia előtti évekéhez.
„A termelők érdeke, hogy a megtermelt halat karácsonyig értékesítsék, mert az elmúlt évek tapasztalatai alapján mondom, hogy a téli hónapokban enyhe telek vannak Magyarországon. Meleg van, a hal nem vermel, hanem mozog, így nagyon magas az apadó súlyveszteség, ami eléri a 20 százalékot is. A hal ára pedig nem fog 20 százalékkal emelkedni, ami azt jelenti, hogy nulla közeli eredményt ér el a haltermelő, ha a téli hónapokban kell még a piacos halat tartania” – fejtegette.
A tógazdaságoknak természetes ellenségekkel is szembe kell, hogy nézzenek. Németh István elmondta, nemcsak a védett madarak – kis- és nagy kormorán, kócsagfélék. stb. – dézsmálják a tavak halállományait, hanem a vidra, a hód is jelentős pusztítást végez.
„Más uniós akvakulturában érdekelt országok érdekképviseleti szervezeteivel összefogva tudunk csak eredményt elérni a védett állatok ügyében. Mi nem a védett státuszt akarjuk megváltoztatni, hanem azt szeretnénk, hogy például az ivadéknevelő tavak nagyobb védelemben részesülhetnének a kis kormoránnal szemben, mert itt a legnagyobb a pusztítás, ami veszélyezteti a magyar haltermelők ivadék ellátását is. Márpedig, ha nincs »vetőmag«, étkezési hal sem lesz. A piacos méretű hal sincs biztonságban, mert a madarak ugyan nem tudják a vízből kiemelni őket, de megsebzik, és a sebben a baktériumok gyorsan elszaporodnak. Ezeket a halakat pedig már nem lehet értékesíteni. A halevő védett állatok egyébként előszeretettel fogyasztják a drágább, nemes halakat (csuka, süllő), mert ezek könnyebben fogyaszthatók. Fontos tehát fellépni azért, hogy a kártételek csökkenjenek” – egyértelműsítette a szakember.
Szeptember közepén a Mahal megállapodott a Magyar Országos Horgász Szövetséggel (Mohosz) az őszi telepítésre szánt ponty- és keszegárakról.
Ezzel kapcsolatban Németh István elmondta, az őszi halárak mindig befolyásolják az eredményességet is. „A Mohosz egyesületei, szövetségei a legnagyobb egységes hazai vásárlóink, így mindig törekszünk a megállapodási tárgyalásokon arra, hogy jó kompromisszummal megkötött egyezség szülessen. Így volt ez a mostani tárgyaláson is, az előző évi árakhoz képest 10-11 százalékkal visszább léptünk. Ettől az árcsökkenéstől azt is várjuk, hogy a horgászok a tavalyinál nagyobb mennyiségben vegyék meg a halat, amit a természetes vizekben helyeznek ki a horgászok örömére. A két szervezet stratégiai együttműködést kötött, kiváló az együttműködésünk, és minden helyzetben közösen keressük a jó megoldásokat. A Mohosz szorgalmazza, hogy a haltermelők új halfajok termelésével is kezdjenek foglalkozni. A Mohosznak vannak speciális jogállású haltermelő tagjai, akik a természetes vizeken begyűjthetnek olyan anyaállományokat, amelyekkel ez a fajdiverzifikáció végrehajtható. Több gazdaság már átállt, így több száz tonna keszeget, ragadozó halakat, compót, menyhalat állítanak elő kifejezetten horgászmegrendelésre. De több halfaj szaporítására, termelésére még nincs kidolgozott technológia, ezért az előállításuk jelentősen költségesebb a domesztifikált pontyénál” – árulta el a Mahal elnöke.
A magyar pontytermelésről szólva kifejtette, nagyon jó helyen állunk mind a termelés, mind a kutatási, innovációs területen. A pontytermelésünk Európában a dobogó harmadik fokán áll, a legtöbbet a lengyelek, majd a csehek, és azt követően mi termeljük ebből a halfajból. A ponty tudományos kutatásában, technológia fejlesztésében is élen járunk, részint a gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (Mate) intézményeinek köszönhetően, de más egyetemeken is folynak kutatások, képzések.
„Idehaza kitűnő az egyetemi végzettségű szakember ellátottság, de amiben nagy a hiányosságunk, és előbbre kell lépnünk, az a szakmunkás és a technikus végzettségű szakember számának a növelése, amelyhez a képzéseket idehaza újra kell indítani. A gazdaságokból jelenleg hiányoznak a képzett szakmunkások, technikusok, a szakma elöregedett. A Mahal már felvette a kapcsolatot az Agrárminisztériummal abban a kérdésben is, hogy a képzést újra beindítsák Magyarországon, mert 8-10 év múlva nem lesz olyan szakember, aki a hálót meg tudja foltozni, vagy ismerje a szaporítás folyamatait” – közölte Németh István. A teljes interjú ITT olvasható el.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Mahal)
