November 27-én, hétfőn Rétimajorban a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) tartott sajtótájékoztatót „Az őszi haltelepítések, valamint a karácsonyi étkezési célú hal biztosítása a termelői árak csökkenése tükrében” címmel.
A Mohosz közleménye szerint a magyar horgászpiac az elmúlt években rendkívül megerősödött. Hazánkban összesen 157.443 hektár horgászati célú kezelésben lévő vízterület van, amelyből a Mohosz szervezeti rendszerébe 134.831 hektár tartozik.
Az elmúlt évek már bevált támogatási elemeit kiterjesztve az országos szövetség 2023-ban újra meghirdette telepítéstámogatási pályázatait, ezek keretében jelentős összegekkel hozzájárulva a horgászati célú vízterületek haltelepítési költségeihez. A sikeresen végrehajtott támogatási programok a szakmailag kontrollált horgász- és a halgazdasági hasznosítók által érvényesített ökológiai igényeknek együttesen megfelelve fokozatosan átalakítják horgászvizeink telepítési szerkezetét – írták.
Közölték: a Mohosz szervezeti rendszerébe tartozó horgászszervezetek által telepített halmennyiség az aszállyal és háborús inflációval is sújtott 2022. évben összesen 4149 tonna volt, ugyanakkor a horgászok által kifogott halmennyiség 4478 tonna (ebből a ponty 2980 tonna) volt.
„Ha a kallódás mellett a természetes növekményt is figyelembe vesszük, akkor megállapítható, hogy a magyar horgászvizek telepítés-fogás egyenlege jelenleg pozitív. Ha megnézzük a kárókatonák mértéktelen károkozását is, akkor már messze nem ilyen jó a helyzet, így e tárgyban további, kormányzati szintű intézkedésekre van szükség” – állapították meg.
A horgászszövetség közfeladat-ellátása keretében üzemeltett Állománypótlási és Fejlesztési Célelőirányzat „Standard és preferált őshonos halfajok telepítése, visszatelepítése” című pályázatára (ÁPFE IV.) 2022-ben 110 sikeres pályázó horgászszervezetnek fizettek ki összesen 111 millió forint támogatást, míg idén ősszel, 2023-ban már 160-an nyújtottak be sikeres pályázatot, amelyből az előző évinek közel a duplája, azaz várhatóan 202 millió forint támogatási összeg fogja a halgazdálkodásra jogosultakat segíteni.
2022-ben és 2023-ban egyaránt meghirdették ugyanezen célelőirányzat terhére a „Kecsege állománynövelő telepítése és a fogások monitorozása a foghatóvá tétele érdekében” című pályázatot (ÁPFE VII.), amely keretén belül 2022-ben 12, 2023-ban pedig 14 horgászszervezet részesült további, közel 22 millió forint támogatásban.
Itt a cél az, hogy a kecsege újra fogható (tehát fogyasztási célra elvihető) legyen a dunai és tiszai éves területi jeggyel rendelkező horgászok esetében, ami a kezdetben a tervek szerint évi két darab 60 centiméter feletti példányt jelentene – emlékeztettek a közleményben.
A „Horgászvizek ponty törzsállomány fejlesztése” című pályázat kiírására (ÁPFE VIII.) 2023-ban először került sor, és ennek keretében a Mohosz haszonbérletében lévő Kecskeri-víztározóból származó extra halat hirdették meg pályázati formában.
A 25 sikeres pályázó 332 tonna 6-10 kilogramm közötti pontyot helyezhetett ki a vizekbe mintegy 32 millió forint támogatási értékben. A nyertesek vállalták, hogy ezen halak védelmét folyamatosan biztosítják, tehát a nagy pontyok nem vihetők el. További lehetőség volt a „Vis maior jellegű halpusztulás, illetve állományvesztés részleges kárenyhítése haltelepítéssel” című pályázati felhívás, amelynek keretén belül közel 10 millió forintot fizetnek ki halállomány visszapótlásra. Eddig 4 pályázó vett igénybe ezt a segítséget – közölték.
A tájékoztatóban hangsúlyozták, hazánkban már több mint 800.000 regisztrált horgász van, közöttük sokan visznek haza táplálkozási céllal fogott halat. A halastavak és a természetes vizek vízminősége döntő többségben kiváló lehetőséget ad gasztronómiai értelemben is, mivel a magyar halak húsminősége bátran kiállja a próbát bármely exportcikkel összevetve. Mivel a hal egészséges étel, fontos kiemelni, hogy a horgászok által kifogott és elfogyasztott hal jelentős mértékben hozzájárul az egészséghez, illetve a telepítési transzfereken keresztül folyamatosan erősíti a haltermelés lehetőségeit is.
A tógazdaságok társadalmilag jelentős ökológiai és gazdasági szerepük keretében biztosítják a természetes vizek halutánpótlását is, ezzel támogatva a szakmailag megalapozott és fenntartható halgazdálkodást, következményként a jelentős egészségnyereséggel járó, sikeres rekreációt és a hazai termelésből származó halfogyasztás erősödését – írták.
„Zárásul fontos még kiemelni, hogy a Mohosz és a horgászszervezetek, valamint a speciális jogállású tagként vagy minősített beszállítóként hozzánk többségében betagozódott haltermelők az elmúlt években sokat tettek a halfogyasztás erősítése és átalakítása érdekében azzal a szándékkal, hogy a minőségi magyar hal ne csak karácsonyi ételként, hanem a mindennapok részeként is többször kerüljön a magyar családok asztalára. A horgászat során fogott hal esetében pedig további, unikális hozzáadott érték a baráti, családi körben való elfogyasztás, közben az élmények közös »újraélése«. Az eddigi eredmények arra inspirálnak minket, hogy folytassuk ezen közös munkát, mert ha sikerül a friss hal kiválasztását, szálkamentes és élvezeti értéket fokozó feldolgozását, illetve sokszínű elkészítését még szélesebb körben megismertetni, akkor egyre többen rájönnek majd, hogy halat enni jó!” – fogalmazott a Mohosz.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft.)
