Reagált a Törökszentmiklósi Horgász Egyesület április elsején kiadott, arapaima-telepítésről szóló álhírére a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek (KTVHESZ). Bolondok napján egyébként más szövetségek is jelentettek meg álhíreket, nem egyedi a törökszentmiklósi eset. Példák a cikk alján.
Habár első olvasatra is viccnek tűnt a bejelentés a világ legnagyobb édesvízi halának Nagykunsági-főcsatornába telepítéséről, és a Törökszentmiklósi Horgász Egyesület az álhír megjelenése után néhány órával egyértelműsítette, hogy áprilisi tréfáról van szó, sokan mégis komolyan vették – ez derül ki a KTVHESZ április 3-án kiadott közleményéből.
Azt írták, hogy a szövetséghez mint a Nagykunsági-főcsatorna halgazdálkodási hasznosítójához az elmúlt napokban több megkeresés érkezett azzal kapcsolatban, hogy arapaimákat telepítettek a vízterületre.
„Az interneten megjelent hír valóságtartama, hogy a KTVHESZ április 1-2. között 5665 kilogramm fogható méretű, háromnyaras pontyot telepített vízterületeibe, amelyből 4946 kiló a Nagykunsági-főcsatornába került.
„Szövetségünk halgazdálkodói feladatellátása során tartózkodik minden olyan tevékenységtől, mely Magyarország természetes élőhelyeit vagy annak halállományát veszélyezteti. Kérjük horgásztársainkat, hogy az ezekkel az elvekkel ellentétes nyilatkozatokat, internetes posztokat fenntartással kezeljék. Az illetékes kormányhivatal által elfogadott halgazdálkodási tervünkben arapaima telepítés nem szerepel, nem szerepelhet, és azt nem is telepítjük” – olvasható a kommünikében.
A KTVHESZ emlékeztetett, a Nagykunsági-főcsatorna a Tisza‐tó Abádszalóki medencéjéből ered, majd 39 kilométer után Kuncsorba határán két ágra oszlik. Az egyik ág a nyugati ág, amely Öcsödnél torkollik a Hármas‐Körösbe. A másik a keleti ág, ami Túrkeve közelében éri el a Hortobágy‐Berettyót. A csatorna észak-déli irányban szeli át Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét 92,3 kilométer hosszúságban.
A Nagykunsági-főcsatorna alhaszonbérletét 2016-ban kapta meg a KTVHESZ, amelynek stratégiája, hogy a telepítési volumenük olyan mértékű legyen, amely az felkeltse a horgászni vágyók érdeklődését a vízterület iránt.
Ennek érdekében 2022-ben 6854 kiló kétnyaras, 22.690 kiló háromnyaras ponty, 15.000 darab előnevelt süllő és 1546 kiló háromnyaras csuka telepítése valósult meg.
A KTVHESZ 2022-ben és 2023-ban megközelítőleg 20.000 kiló inváziósnak számító törpeharcsát fogott ki és távolított el engedélyhez kötött, ökológiai célú, szelektív halászat során a Nagykunsági-főcsatornából.
Ami pedig az áprilisi tréfákat illeti, nem egyedi a Törökszentmiklósi Horgász Egyesület szándékos félretájékoztatása, más szövetség is posztolt valótlanságot bolondok napján.
A Tisza Horgászegyesület 20 mázsa feketesügér telepítéséről számolt be, de már törölték a posztot.
Nem úgy, mint Tisza-Szamosközi Horgászegyesület, amelynek április elseji bejegyzése még elérhető.
„Halőreink a mai ellenőrzés során egyik horgásztársunk csomagtartójában egy közel 70 centiméter hosszúságú halat találtak, melyet a sporttárs a Szamoson fogott, és dévérkeszegként jegyzett be a fogási naplóba. A hal vizsgálata során kiderült, hogy a zsákmány egy számunkra teljesen ismeretlen fajhoz tartozik. Azonosítás céljából továbbítjuk a megfelelő szervekhez” – írták nyilván ők is viccnek szánva.
És itt még nincs vége a sornak: megtréfálták a pecásokat Orfűn is:
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Törökszentmiklósi Horgász Egyesület)
