Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) szóvivője és az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója, a családban azonban mások is a halnevelést választották hivatásuknak. A többi között az unokaöccse, Lévai Péter, aki húsz évvel ezelőtt kezdett el az őshonos halak közül mélyrehatóbban foglalkozni a széles kárásszal még az Aranyponty Zrt. telephelyén, de ma már egy saját cég, a Hal-Gazda Kft. ügyvezetője.
Lévai Péter azon kevés haltermelők közé tartozik Magyarországon, aki még palettán tartja a széles kárászt vagy más néven aranykárászt, sőt valójában a halas szakmában az ő nevével azonosítják a faj termelési technológiájának kidolgozását.
„Az Aranyponty Zrt. telephelyére hoztunk egy törzsállományt, ezt fejlesztettem föl. Kidolgoztuk a mesterséges szaporítást, ami a pontyfélékéhez hasonló. Többféle módon kezdtük el ezeknek a halaknak a nagyüzemi termelését” – emlékezett vissza a kezdetekre a Pecaverzum megkeresésére Lévai Péter.
Mesterséges keltetőházi szaporítás; medencés fészekre ívatás; keltetőben történő ivadékelőnevelés, aztán tóba kihelyezés; tóban tartás, tavi ívatás; ivadék ketreces, tápos nevelése; ezüstkárász- és gyomhalmentes étkezési halelőállító tavakban áruponttyal történő együttnevelése – sorolta a hosszú évek alatt kifejlesztett különböző lehetőségeket.
A Balatonba történő első visszatelepítések „alanyait” is az ő kezei közül kikerült széles kárászok alkották. Ez 2010 környékén történt, még Varga László, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-nek (BHNp Zrt.) első vezérigazgatójának a működési idején.
„Az első év pozitív volt: a keszthelyi medencében kihelyezett mintegy 480 kilogramm, egyedi azonosító jelekkel ellátott halak pár héten belül megjelentek a siófoki részen is, gyönyörű szépen szétoszlottak a Balatonban, ezt követően a következő évben megindult a tömeges termelés. Abban az időszakban jó pár mázsa, 20 dekagramm átlagtömegű halat helyeztünk ki, folyamatosan népesítettük be a Balatont” – árulta el.
Igen ám, de a horgászigény viszonylag kicsi volt, még az ezüstkárászt is lehetett telepíteni, és éltek is vele az egyesületek. Mert az elsődleges szempont az olcsóság és a mennyiség volt.
„Nem érte meg tovább, kicsik voltak az eladások, a Balaton vízrendszerébe nem kellett, visszavettünk a termelésen, én fönntartottam egy állományt, és éve válogatja, hogy mikor mennyit állítunk elő. A BHNp Zrt. az elmúlt évek alatt elérte azt a termelési színvonalat, hogy a Balaton vízrendszerébe kihelyezendő halmennyiségeket saját előállításból fedezi, ezért oda mi már nem értékesítünk” – nyilatkozta honlapunknak Lévai Péter.
Az ezüstkárászt egyébként egészen a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény 2013-as életbelépéséig szabadon lehetett telepíteni, és csak akkortól vált invázióssá, de azt követően sem mutatkozott jelentősebb igény a széles kárászára. Lévai Péter azonban mégsem hagyott fel, tovább gondozza meglévő állományát, ami egyébként igaz a compóra is. „Szeretem ezt a két halat, szeretek vele pöcsmörögni” – vallotta be.
Arról is beszámolt, hogy sajnos nem mindig diadalmenet az aranykárász-termelés. „Az az igazság, hogy éppen az idei év mutatta azt meg, hogy egy nagyon jól kihelyezett állomány is – védett, tavi körülmények között – hogyan tud eltűnni, és egyik percről a másikra kámforrá válni, hogy egy őszi kihelyezésű hal hogyan tud a kormorán martalékává lenni” – utalt arra, hogy a legnagyobb törődés mellett is idén csak minimális mennyiséget tudtak lehalászni.
Ez pedig azt eredményezte, hogy egyes megrendelőket nem tudtak kiszolgálni, ilyen volt például a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége (KHESZ) és a Maconkai-víztározó halgazdálkodásra jogosultja, a Bátonyterenye-Maconkai Szabadidő- és Sporthorgász Egyesület (BSHE).
„Idén sem volt olyan nagy igény rá, az egész Magyar Országos Horgász Szövetségtől (Mohosz) összesen 2500 kilónyi rendelés érkezett, de ebből 1200 kilogramm olyan szervezetekhez kerül, amelyek már az idei pályázati lehetőség előtt is tőlem vásároltak” – mondta el a Hal-Gazda Kft. ügyvezetője.
„Sok összetevője van ennek, nem csak az igény, nem csak az ár, pedig csak pár száz forinttal drágább a pontynál. Egy biztos: sokkal nagyobb mennyiségben lehetne termelni, ha nagyobb lenne az igény. Azért nem foglalkozunk jelen pillanatban mélyrehatóbban ezzel a témával, mert nincs akkora igény rá. Így viszont hektikus a termelés, illetve a vevők kielégítése, Van, amikor több hal áll rendelkezésre, mint amennyi a vevő, és van, amikor nagyobb igény lenne, mint amennyi halat oda tudunk adni a vásárlóknak” – magyarázta.
„Vannak évek, amikor foglalkozunk vele, majd talonba tesszük pár évre. Amikor előhúzzuk újra, akkor az ivadékkortól kell neki két-három év, hogy telepíthető nagyságú legyen. Mindig esnek ki időszakok, és most is fog kiesni, mert annyi macerával és sokkal több törődéssel jár, évekig csak rakom jobbra, balra. Ráadásul míg a compó nem tud hibridizálódni, addig az aranykárász összeívik más fajokkal, így nagyon nehéz a vért genetikailag magában tartani, hogy az aranykárász aranykárász maradjon” – tette hozzá.
Nem leányálom tehát a széles kárász pátyolgatása, nem véletlen, hogy a legtöbb termelő felhagyott vele, ezért is tiszteletreméltó, hogy Lévai Péter a sok nehézség ellenére is szívügyének érzi ennek az őshonos, a vízrendszerünkben már csak elvétve fellelhető faj fenntartását.
Munkásságát az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon (OMÉK) 2013-ban és 2015-ben is Tenyésztési Díjjal ismerték el. A cég termelésének csúcspontja is erre az időszakra tehető, a legtöbb aranykárászt 2008 és 2015 között állították elő.
„A jelentősége ennek a halnak abban van, hogy színesti a palettát és őshonos. Ma már Magyarországon azt, hogy az ezüstkárász teljesen eltűnjön, nem lehet elérni, még a törpeharcsa ellen is jobban lehet védekezni” – fogalmazott Lévai Péter.
Mint arról korábban beszámoltunk, a Tolna Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége (Tohosz) 2017 óta rendszeresen vásárol a Halgazda Kft.-től. Négy vízterületre, a Sió-csatornába, a Keselyűsi Holt-Sióba, a Sárvíz-csatornába és a Szálkai-víztározóba helyeznek ki minden esztendőben jellemzően 1000 kilogramm mennyiségben. Részletek és fotók ITT.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(fotók: Tohosz)
