Észszerűtlen korlátozásokkal hátráltatják a nagy kormoránok gyérítését a Felső-Tiszán és a Szamos-folyón Fesztóry Sándor, a Sporthorgász Egyesületek Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közhasznú Szövetségének ügyvezető igazgatója szerint.
A Sporthorgász Egyesületek Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közhasznú Szövetsége tavaly is kért és kapott engedélyt a nagy kormoránok riasztására, gyérítésére egy év időtartamra az illetékes hatóságtól. A Tisza Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei szakasza és a Szamos-folyó teljes hossza tartozik a kezelésük alá. Mivel több pontban nem értettek egyet a határozatban foglaltakkal, a bírósághoz fordultak.
„Márciusban fellebbeztük meg ezt a határozatot több dolog miatt, a benne foglaltakkal nem értettünk egyet teljes mértékben. Sajnos ezt a mai napig nem sikerült elbírálni a bíróságnak” – nyilatkozta a Pecaverzumnak Fesztóry Sándor, a Sporthorgász Egyesületek Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közhasznú Szövetségének ügyvezető igazgatója.
Az első legnagyobb problémájuk, hogy ugyan mennyiségi kvótát nem határoztak meg számukra, nagyon behatárolták a munkavégzés időtartamát.
„Január 31-ig van engedélyünk, de szeretnék ezt kitolni, mert az általános tapasztalat az, hogy az északról érkező madarak decemberben-januárban érnek ide, és ha olyan az időjárás, akkor még februárban vidáman itt vannak, és pusztítják a folyók halállományát. A Pest Vármegyei Kormányhivatal tudomásunk szerint nem mindenkivel ilyen szigorú, a Tisza-tó vonatkozásában egész évre engedélyt adott, nekünk meg korlátot szab január 31-ig, ezt nem is értem, mert a Tisza-tó élővilága korántsem értékesebb, mint a Felső-Tiszáé” – vélekedett Fesztóry Sándor.
További kivetnivalójuk a hatósági határozattal, hogy annak tartalma szerint a madarak gyérítésekor biztosítani kellene a természetvédelmi őr jelenlétét a hajóban, ami a Fesztóry Sándor szerint jogellenes, ráadásul fizikailag sem kivitelezhető, mert a hajójuk befogadóképessége maximum kettő fő, nem beszélve arról, hogy a vadászati törvény végrehajtási rendelete is kizárja ezt.
Azt is kifogásolják, hogy öt nappal korábban be kell jelenteni a munkavégzést.
„Öt nappal előre honnan tudjam azt, hogy hol lesznek a kormoránok, és milyen lesz az időjárás?” – tette fel a költői kérdést az ügyvezető igazgató, hozzátéve, hogy ez azért is érthetetlen számára, mert például, ha vadászati tevékenységről van szó, azt elég három nappal korábban jelezni.
Szintén észszerűtlen korlátozásnak nevezte Fesztóry Sándor azt is, hogy az elejtett egyedeket csak akkor boncolhatják fel, ha arra külön engedélyt kérnek, tehát táplálkozásvizsgálatot is csak abban az esetben végezhetnek.
Bár az illetékességi terület szempontjából legjelentősebbnek számító Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal a kapcsolat sokat javult, az egyelőre egy helyben toporgó jogi harc ellenére a halállományra óriást veszélyt jelentő kormoránok elleni küzdelmet a szövetség a lehetőségeihez mérten teljes erőbedobással végzi.
Pár nappal ezelőtti akciójukban például 29 madarat ejtette el, köztük egy jelölt példányt, amelyről kiderült, hogy Észtországban, Matsalu településen gyűrűzték meg.
„Matsalu mindössze 1500 kilométerre fekszik attól a ponttól, ahol elejtésre került szegény. Igazán fantasztikusak ezek a madarak. Ez a példány képes volt 1500 kilométert megtenni azért, hogy a Tisza-folyóból kifogott halakkal táplálkozzon. Nem gondoltam volna, hogy a tiszai halak ennyire népszerűek” – írták a szövetség közösségi oldalán megjelent beszámolóban.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Sporthorgász Egyesületek Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közhasznú Szövetsége)
