Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) végzi a hazai akvakultúrához kapcsolódó adatok gyűjtését, ellenőrzését. Az AKI által ezen adatok felhasználásával készített dokumentumok arra is alkalmasak, hogy a szakpolitikai döntéseket alátámasszák és támogassák, továbbá ezáltal teljesülnek a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségeink is.
A magyar termelőket több havaria jellegű esemény érintette tavaly. A száraz és aszályos nyár elsősorban a dunántúli völgyzáró gátas tavakban okozott vízhiányt, de a sekély vizekben a „megszokottnál” erősebb madárnyomás is sújtotta a termelőket. Ezen túlmenően több helyen volt halegészségügyi probléma, és halpusztulás is előfordult. Mindezek következtében a tógazdasági termelés hozama elmaradt tavaly a sok éves átlagtól, különösen a Dunántúlon – írja a Halászati Lapok legfrissebb, szeptemberi száma.
A kedvezőtlen időjárás mellett az ágazatot sújtotta az akvakultúrás termelés inputanyagainak (takarmány, villamos áram, fosszilis energiahordozók) 2022- es drágulása is, amit jelentős részben az orosz–ukrán háború következményének tulajdonítanak. A sok kedvezőtlen tényező miatt a hal ára jelentősen emelkedett. Ennek ellenére az inputanyagok árának emelkedéséből fakadó többletköltségeknek csak egy részét lehetett érvényesíteni a hal árában.
A szaktárca az ágazat megsegítése érdekében felkérte az AKI-t, hogy dolgozza ki a kompenzáció kiszámítására alkalmas módszertant. Ennek eredményeként, a takarmány 2022-es drágulásának kompenzálására 2023. július 2. és augusztus 31. között lehetett pályázni a Krízishelyzetre szóló támogatás c. felhívásra, amire 3,170 milliárd forintos keretösszeget szánt a kormány. A támogatás 75 százalékát az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) állja, 25 százalékát Magyarország költségvetése. A vissza nem térítendő, egységköltség formában meghatározott támogatás összege tógazdasági haltermelés esetén 101 237 Ft/ha, intenzív üzemi haltermelés esetén 138 ezer Ft/ tonna volt. A teljes támogatási összeget egy összegben fizetik ki a jogosultaknak, és a kifizetése várhatóan még idén ősszel megkezdődik.
Az AKI-nak beküldött és feldolgozott statisztikai adatok alapján (a végleges információk az ősz folyamán állnak rendelkezésre) röviden összefoglaljuk a halászati ágazat főbb termelési eredményeit.
Az előzetes adatok alapján 2022-ben a hazai halastóterület 30 ezer hektárt tett ki, amiből 26 ezer hektárt jelentettek üzemelőként a gazdálkodók. Az üzemelő halastavak 67 százalékán étkezési halat, 21 százalékán növendékhalat, további 8 százalékán ivadékot neveltek, a fennmaradó 4 százalékot egyéb célra hasznosították. Az üzemelő halastavak 52 százaléka országos jelentőségű védett vagy Natura 2000-területként van nyilvántartva.
Az előzetes adatok szerint 2022-ben a tógazdaságokban és intenzív üzemekben összesen 1400 főt foglalkoztattak közel 5 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. Közülük 1225 főt teljes munkaidőben, 175 főt részmunkaidősként foglalkoztattak, további 123 fő pedig segítő családtagként vett részt a termelésben.
Az akvakultúra-ágazatban főállásban foglalkoztatottak 80 százaléka férfi. Alkalmi munkával 25 843 napot töltöttek a foglalkoztatottak az ágazatban, ami az 16 százalékkal több, mint az előző évben.
A jelentési kötelezettséget teljesítő haltermelők 27 ezer tonna halat állítottak elő, aminek 77 százaléka származott tógazdaságból, 23 százaléka intenzív üzemből. Az étkezési hal mennyisége 2022-ben 18,4 ezer tonnát tett ki, ami 2 százalékkal több az előző évinél. A tógazdaságban termelt étkezési hal mennyisége 1 százalékkal csökkent, az intenzív rendszerekben előállított étkezési halé 9 százalékkal nőtt 2021-hez képest.
A tógazdaságok összesen 20,8 ezer tonna halat halásztak le, amiből 13,5 ezer tonna volt étkezési hal, és annak 82 százalékát étkezési ponty tette ki. A lehalászott étkezési halak 9 százaléka növényevő halfaj volt, amiben 3 százalék volt az amur, 6 százalék a busa aránya. Az előző évinél 11 százalékkal kevesebb, 238 tonna ragadozó halat (csuka, harcsa, süllő) termeltek.
Az étkezési célú pontyból lehalászott mennyiség 11 ezer tonna volt, ami 3 százalékos visszaesés az előző évhez képest. Az étkezési célra lehalászott növényevő halak közül a busa mennyisége 10 százalékkal csökkent az előző évihez képest, az amuré 14 százalékkal.
A járulékos tógazdasági ragadozó halfajok közül étkezési célú szürke harcsa termelése 9, a süllőé 11, a csukáé pedig 21 százalékkal csökkent 2021-hez képest.
Magyarországon tavaly 22 vállalkozás üzemeltetett intenzív technológiájú haltermelési rendszert, 24 telephelyen. Az intenzív rendszerekben 6174 tonna halat termeltek, ami az előző évinél 9 százalékkal több. Ebből 4827 tonna volt étkezési hal, ami 11 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
Továbbra is afrikai harcsából termeltek a legtöbbet. Az intenzív rendszerben előállított halmennyiség folyamatos növekedése is az afrikai harcsatermelés bővülésének köszönhető, a nevelt halmennyiség 94 százalékát ez a faj teszi ki. A fennmaradó részen a pisztráng, a süllő, a szürke harcsa és a tokfélék osztoznak. Az utóbbi években afrikai harcsatermelésünk az első helyen áll az Európai Unióban.
A hazai halászati és akvakultúra-termékek külkereskedelmi forgalma 30 százalékkal nőtt 2022-ben. Az import értéke 54,5 milliárd forint volt, a mennyisége 30,2 ezer tonna, míg az export értéke ~9 milliárd forint, a mennyisége 5,5 ezer tonna volt 2022-ben. Az import értéke 29 százalékkal, az exporté 32 százalékkal nőtt 2021-hez képest.
A halgazdálkodási ágazat élőhal kivitele 2022-ben 3,8 ezer tonna volt, 17 százalékkal kevesebb, mint előző évben. Hazánk hal-külkereskedelmében az EU tagállamai közül kerülnek ki a meghatározó partnerek. A kiviteli oldalon elsősorban Románia, Ausztria, Szlovákia és Horvátország, beszállítói oldalon Németország, Lengyelország, Olaszország és Csehország a meghatározóak. A magyar haltermelők és halkereskedők főként Romániába szállítanak pontyot, busát és ezüstkárászt, a ragadozó halaink közül pedig Ausztriába és Németországba süllőt és harcsát.
A magyar lakosság nemcsak karácsony környékén, hanem egész évben hozzájuthat különböző haltermékekhez a kereskedelmi láncok üzleteiben és a nagyobb városok vásárcsarnokaiban, halas standjain. Ennek ellenére halfogyasztásunk még mindig elsősorban a karácsonyhoz és a húsvéthoz kötődik. Az előzetes számítások szerint a 2022-es magyar halfogyasztás 6,76 kg/fő volt, ami 24 dekagrammal több, mint 2021- ben, de még így is jelentősen elmarad az EU-átlagtól, ami 24,4 kg/fő volt.
Az importhal aránya a fogyasztásban 78 százalék, vagyis növelni kellene a hazai termelésű haltermékek arányát a fogyasztásban, amihez a marketing mellett az eddiginél nagyobb gondot kellene fordítani a feldolgozott termékek kínálatának a bővítésére, a termékek minőségére és nyomon követhetőségének javítására, valamint a fogyasztók bizalmának erősítésére – olvasható a Halászati Lapok legfrissebb számában.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Pecaverzum)
