Lukács Zsolt csukát szeretett volna fogni a Balatonban, és mivel múlt vasárnap napsütéses, kissé szeles időre ébredt, úgy gondolta, érdemes még a csukatilalom előtt tennie egy próbát. A történetben aztán nagy fordulat következett.
A télhez képest kellemes horgászidőben a csakis a pergető módszernek hódoló Zsolt egy Flatt Shadet tett bele a kapocsba, a népszerű vertikális csali ugyanis nagy kedvencük a csukáknak. A terv bejött, de nem éppen úgy, ahogyan a pecás elképzelte.
„A kapás pillanatában azt gondoltam, hogy elakadtam egy nagyobb ágban vagy egy kisebb tuskóban, mert tudtam magam felé húzni egy kicsit a szereléket. Illetve a csónak is megmozdult, mivel nem voltam lehorgonyozva” – idézte fel a Pecaverzum megkeresésére Lukács Zsolt azt a pillanatot, amikor még csak nem is sejtette, hogy egy komoly hallal van dolga.
De aztán eltelt egy-két másodperc, és elkezdődött a haddelhadd. „Amikor elkezdett húzni, rögtön éreztem, hogy nem csuka, mivel egyáltalán nem rázta a fejét. Harcsára gondoltam, de csak néhány másodpercig, hiszen ahhoz sem hasonlított a védekezése. Úgyhogy elég sokáig tanácstalan voltam, hogy mi is lehet a zsinórom végén” – elevenítette fel a „vajon mi lehet a horog végén?” gondolatok izgalmas másodperceit Zsolt.
„Akkor tudatosult bennem, hogy busával van dolgom, amikor először sikerült felfektetnem a víz tetejére, és viszonylag közel került a csónakhoz. Láttam azt is, hogy a horog szépen akadt, stabilan állt a szája sarkában, az egész vastag ajkát átdöfve, úgyhogy attól nem féltem, hogy ki fog akadni. Inkább a szakítás volt a rémálmom” – folytatta a horgászkaland felelevenítését a pergető, akinek az utolsó mondatát akár egy szerelmesfilmben is hallhatnánk, de erről persze szó sincs. (Hiszen, mint azt az ismert mém kissé módosított verziójából tudhatjuk, a szerelem nagyon erős, de nem annyira, mint a busa – eredetileg amur – ereje.)
„A fárasztás 15-20 percig tartott, de szerintem szerencsém volt, hogy nem dobtam horgonyt, mert rendesen húzta a csónakot a Balaton közepe felé. Úgy érzékeltem, az akasztás helyétől 500-600 méterrel beljebb kerültem, mire csónakba tudtam emelni a halat. Aztán, amikor már rövid zsinóron volt, többször is átúszott a csónak alatt, ezt is kezelnem kellett” – tért rá Zsolt az utolsó pillanatokra, amelyek még bőven tartogattak meglepetéseket.
„A legnehezebb feladat a csónakba emelés volt, mivel a merítőm rögtön elgörbült az első próbálkozásnál. Próbáltam kesztyűs kézzel a szájába nyúlni, mint a harcsának, de esélytelen volt. Szerencsére ekkor már viszonylag nyugodtan feküdt a busa az oldalán, gondolom, teljesen elfáradt. Aztán az elgörbült merítővel teljesen a csónakhoz húztam, majd az egyik kezemmel benyúltam a kopoltyúfedő alá. Amikor ott biztos fogást találtam, a másik kezemmel elengedtem a hasznavehetetlen merítőt, és az így szabaddá vált másik kezemmel a másik kopoltyúfedő alá nyúltam, majd két kézzel sikerült beemelnem a csónakba” – folytatta a nem mindennapi sztorit a horgász, aki szerencsésnek tartja magát, hogy a hideg miatt volt nála téli kesztyű, mert szerinte anélkül nem lett volna esélye a sikeres zsákmányolásra.
„Amikor be tudtam emelni nagy nehezen a csónakba, akkor kezdődött egy újabb ramazuri. Annyira elkezdte verni magát, hogy azt hittem, a fele cuccom a vízben fog kikötni. Amikor végre nagy nehezen lecsillapodott, felhívtam egy barátomat, hogy jöjjön a csónakkikötőbe, mert nagy halat fogtam, és egyedül nem fogok vele bírni. Ő csinálta a felvételeket is” – fogalmazott Zsolt, akinek a fotók után kellett egy kis idő, hogy magához térjen.
„Nagyon nagy élmény volt a peca, úgy húzott a hal, mint egy mozdony, és amikor megláttam a tiszta vízben, hogy mekkora, szinte önkívűleti állapotba kerültem. Két-három órának el kellett telnie, mire teljesen le tudtam nyugodni, olyan felfokozott állapotba kerültem a nagy fogás miatt” – mesélte, majd rátért a számokra.
„A toplistámon ez a fogás az első, előtte egy 17 kilós harcsa volt a listavezető. A busa 22,5 kilót nyomott, a hossza kereken 100 centiméter” – jegyezte meg Zsolt.
Azt még egyelőre nem tudja, hogy legközelebb mikor veszi az irányt a vízpart felé. Februárban ugyanis kezdődik a csuka-, márciustól pedig a teljes pergetési tilalom, ő pedig csakis pergetni szeret, más módszerrel nem is szokott próbálkozni.
De mint láthatjuk, pergetve is lehet, akár kapitális békéshalat is szabályosan horogra csalni.
„Nem láttam még ekkora testet” – ezt már az a horgász mesélte, aki egy félmázsás busát zsákmányolt egyórás fárasztás után. Ennek a fogásnak az izgalmairól ITT olvashatsz.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Lukács Zsolt/Pecaverzum)
