A horgász nagyon meglepődött, és csak akkor tudta beazonosítani a halat, amikor már a partra terelte. A halkutató szerint a pisztráng megjelenése a fővárosban tudományos szempontból figyelemre méltó adat.
Március 15-én szabadnapja volt Almási Dávidnak, és gondolta, hogy megnézi a paducokat, jászokat az Árpád híd alatti sóderoson. Felpattant a bringára egy hátizsákkal, és dél körül érkezett meg a partra.
Feeder botjával 15 méteres távolságon próbálkozott 0,25-ös monofil damillal, 12-es horoggal, amelyen csonticsokrot kínált fel a kosárba töltött sajtos etetőanyag mellett. Az időjárás nem fogadta kegyeibe, helyszínt is kellett változtatnia.
„Baromi nagy volt a szél, alig akart megállni a kosár, a 160 grammosat elvitte a víz. Szenvedtem egy darabig, aztán behúzódtam a híd alá, ott szélvédettebb volt. Az egyik botommal éppen beszakadtam, szereltem, és a másikon akkor történt a kapás” – mesélte a Pecaverzumnak Dávid.
Miközben tekerte ki, még nem látta pontosan, hogy milyen halat fogott. A szákkal alámerített, majd a partra vitte a halat, akkor tudatosult benne, hogy egy pisztránggal akadt össze.
„Meglepően erős kapás volt ahhoz képest, hogy nem egy nagy halról beszélünk. Jól meg is örültem neki. Őszintén megmondom, elgondolkodtam rajta, hogy hazaviszem, ha már kivettem a partra, de aztán győzött a jobbik eszem. Hiszen ki se vettem volna a vízből, ha előre tudom, hogy pisztráng” – árulta el.
Dávid mindösszesen két órát horgászott, a 27 centiméteres pisztráng 13 óra 15 perckor jelentkezett, azt követően volt még egy kapása, de az nem akadt meg, így 14 óra felé már tartott is haza. A hal szemmel láthatóan sebzett volt, sokáig kellett „élesztgetni”, de végül elúszott.
A készült kényképeket a Percaverzum elküldte Sallai Zoltán halkutatónak, a Magyar Haltani Társaság (MHTT) elnökségi tagjának, aki szerint egy szivárványos pisztrángról van szó, amely ellentétben a sebes pisztránggal nem őshonos Magyarországon, de nem is számít inváziósnak.
Tavaly számoltunk be arról, hogy egyre több a szivárványos pisztráng a Duna magyar szakaszán, a Dunakiliti feletti részen vélhetően a szlovák telepítések hatására jelent meg, de az, hogy Budapesten is felbukkant, mindenképpen figyelemre méltó adat.
Sallai Zoltán szerint elképzelhető az is, hogy a Duna mellékfolyóinak egyikéből, a Vágból vagy a Gamaból úszhatott a Dunába a Dávid által kifogott szivárványos pisztráng.
„Nagyon vigyázni kell a szivárványos pisztránggal, mert míg a sebes pisztráng territoriális magatartást folytat, addig a szivárványos teljes patakszakaszt felügyelet alatt tart. Jóval nagyobb távolságokat tesz meg, és emiatt hosszútávon – vélhetően, sajnálatosan – ennek a levét a sebes pisztráng issza meg” – állapította meg a szakember.
Míg Lengyelországban a sebest, addig Szlovéniában a szivárványost telepítik. Sallai szerint azért, mert sokkal igénytelenebb, jobban megmarad és kisebb az oxigénigénye.
Először végeztek Magyarországon daganatszűrési vizsgálatot pisztrángon. Részletek ITT.
