Első dobás ide vagy oda, ez bizony kőkemény tudatos munka eredménye. Lohner József tudta, hogy emelkedni fog a Duna vízállása, ami "kirakja majd a kishalakat a partszélbe", az pedig odavonzza a süllőket. Kedvenc és szerinte a legtechnikásabban vezethető csalija, egy wobbler hozta meg a sikert.
Rendszerint csónakból perget a Dunán Lohner József. Esztergom környékén szokta próbára tenni a folyót, van több bevált helye is, azokat keresi fel célzottan.
„Október végén, november elején még igyekszem wobblerrel kergetni a süllőket. Mindig attól függ, hogy látok-e mozogni kishalat a felszínen vagy már a mélyebb részbe húzódtak. Ha látok kishalmozgást partszélben, akkor általában wobblerezek, megpróbálom még ott őket megfogni” – boncolgatta a Pecaverzum megkeresésére a taktikát, amelyet alkalmazni szokott.
A bejáratott helyeket járja végig, megáll fél órára, majd ha nincs semmi vagy nem lát halra utaló jelet, akkor megy a következő akadóhoz. József ezt hívja zátonypecának. „Igazából ilyenkor a zátonyok szélét, töréseket szoktam keresni. Ezek általában, sekély, méter körüli vizek” – mondta.
November 4-én, csütörtökön is horgászni indult egy barátjával. Kicsit későn értek le a kiszemelt placcra, már belecsúsztak a szürkületbe. „Mondtam is Józsi barátomnak, hogy figyeljünk oda a beállásra, mert nem lesz több lehetőség, jó helyen kellett lerakni a súlyt, hogy a csónak a megfelelő helyen álljon meg” – adta ki az instrukciókat, mert tudta, hogy túl sok idejük már nem lesz horgászni.
Nem is volt gond, a csónak gyorsan a helyére került. A csali most is felszíni wobbler volt, kezdődhetett a pergetés. Nem is akárhogyan! Már az első dobás után kapás történt. „Amikor beálltunk, hátra mentem, odaadtam a barátomnak a botját, az enyémre felakasztottam a csalit. Elsőre egy kő mögé dobtam, egy rövid csuklómozdulattal belehúztam, és már ütötte is le. Egyből éreztem, hogy ez jó áru. A barátom is mondta, hogy látja a boton, hogy ez komolyabb lesz” – mesélte József a mesébe illő történetet.
Egy lágyabb bottal (1,95 méter hosszú, 3-16 gramm dobósúlyú) akasztotta a halat, így a fárasztás – süllőhöz képest – a sokáig tartott. A sodrás is a tüskéshátú malmára hajtotta a vizet, de 10-12 perc csatározás után csak a csónakba került.
„Volt nagy öröm, ordibálás és ujjongás. Aznap nagyon jó előérzetem volt, jött fel vagy fél métert a víz. Tudtam, hogy ki kell menni, mert az áradás kirakja majd a kishalakat a partszélbe, úgyhogy célzottan azt a helyet próbáltuk. Ez egy első dobásos hal volt. Tipikusan olyan volt, hogy tudtam aznap, hogy menni kell, és éreztem azt is, hogy ott van a hal” – nyugtázta elégedetten, hogy működött a kifundált módszer, amely ezúttal egészen pontosan 10,98 kilós süllőt eredményezett.
Sajnos eléggé mélyre nyelte a wobblert, a fogó végével épphogy elérték. Szerencsére viszont csak egy horog akadt a torkába, és azt szépen ki is lehetett szabadítani. „Megúszta vér nélkül. Egyből visszaengedtük, el is hamarkodtuk, hogy minél gyorsabban elúszhasson, így nem készült kép a csaliról a szájában és visszaengedős videó se” – szomorkodott kicsit.
József szerint egyébként wobblelezés szempontjából a nagyon alacsony vízállás már nem jó, mert nem állnak ki úgy a kishalak, és ebből adódóan a süllő sem. „Ha rangsorolni kellene, akkor én a wobblert szeretem a legjobban, azt tudom legjobban életre kelteni úgymond, annál érzem a legjobban, hogy mit csinálok. A plasztiknál is tudom, hogy hol jön el, de szerintem annyira nem lehet variálni, mint egy wobblert, amivel technikásabban lehet horgászni. Az viszont tény: amikor lehűl a víz, akkor már a gumi a nyerő” – indokolta, hogy miért is részesíti inkább előnyben a kishal utánzatokat.
Azt is hozzátette azonban, hogy az utóbbi időben elég sok „sztereotípia” megdőlt a számára. „Az egyik legjobb idei pecám alkalmával egy hirtelen apadó vízre mentem le, és annak ellenére fogtam rajta 5 süllőt (1,5 és 5 kiló közöttieket) meg egy balint. De arra is volt példa, hogy teliholdas éjszaka, eléggé letisztult víznél sikerült belenyúlnom, pedig akkor nem nagyon szoktam sikeres lenni” – állapította meg.
Zárásként még egy örökérvényű megállapítás is előkerült: „Az az igazság, hogy minél többet van kint az ember a vízen, annál több tapasztalatot szerez”.
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
Különleges történetek a Nagy fogások rovatunkban! Videókat néznél? Kattints IDE!
Küldj sztorit Te is!
Egy gombnyomással juttathatsz el nekünk fotót és szöveget! Kattintsd IDE, és már küldheted is a sztoridat!
Pecaverzum a közösségi médiában:
Kövessétek Facebook-oldalunkat!
Csatlakozzatok hozzánk Instagramon!
Iratkozzatok fel Youtube-csatornánkra!
