2024. szeptember 16. hétfő | Edit
Nagy fogások

Így fogták ki a becsaphatatlannak hitt óriáscsukát – fotókkal, videóval

Így fogták ki a becsaphatatlannak hitt óriáscsukát – fotókkal, videóval

Aki egyszer is látja, soha nem felejti a Sziklaforrás Egyesület felsőtárkányi tavának a csukáit, amelyek a vízbe nyúló gesztenyefa alatt szeretik kipihenni a halkergetés fáradalmait.

A látvány csodás, a horgászok szíve pedig megdobban, és rögtön arra gondolnak, de jó is lenne megfogni a karnyújtásnyira pihegő ragadozókat.

Ez azonban közel sem ilyen egyszerű. Sőt, nagyon sokan tudnának arról mesélni, hogy lehetetlen küldetés.

Az egyik legjobb magyar női pergető, Gajdos Anikó azonban sikerrel járt, ráadásul a tó egyik legnagyobb csukájának sikerült túljárnia az eszén, így kiderült, hány centis is valójában ez a kapitális bestia.

„Biztos, hogy megfogták már valamikor, amikor elkószált valamerre, de amikor benn áll a fa alatt, akkor nem nagyon lehet kifogni” – foglalta össze a gesztenyefa alatti óriáscsuka eddigi történetét Gajdos Anikó a Pecaverzum érdeklődésére.

A sztori azonban a minap fordulatot vett, hiszen a streetfishing vb-résztvevő horgász megcsinálta azt, ami eddig – a legjobb tudomásunk szerint – még senkinek sem sikerült.

Túljárt ugyanis az ikonikus gesztenyefa alatt pihenő, látott ragadozók legnagyobbjának az eszén.

Így pihennek a víz fölé nyúló fa alatt a tó csukái:

„Megláttam, hogy ott áll három csuka, plusz ez a nagy. Sok turista figyelt hátulról, kérdezgették, hogy ezeket tényleg meg lehet fogni? »Ezeket nem!« – válaszoltam, közben húzgálva egy-két csalit” – mesélte a pergető kiválóság, aki ekkor észrevette, hogy a három kisebb csuka lekövette a kishalimitációt, de a nagy mozdulatlanul állt a fa alatt.

Ezek után elúszott a ragadozók előtt egy kishalraj.

„Ekkor kiszúrtam, hogy a nagy csuka elmozdul, picit megpöccinti a halakat. Ezek a csukák itt, a fa alatt máskor mindig mozdulatlanok és apatikusak, de most lehetett látni, hogy érdeklődőbbek. A három csuka egymás mellett állt és kifelé néztek. Azt tudtam, hogy a part felőli részt megdobva nem lehet kifogni őket, mivel a fa alatt nem csinálnak semmit. Arra viszont rárabolhatnak, amit meglátnak kint, a fa alól adott esetben kitámadhatnak” – elemezte a helyzetet és a lehetőségeket Anikó, felcsatolva a kapocsba az egyik legnagyobb csaliját, egy 14 centis fehér rákot.

„Szépen, lassan elkezdtem húzni, de nem közvetlenül a fa előtt, hanem a haltól olyan távolságra, hogy azért ő is lássa. Ha akar, kimozdul érte, ha nem akar, akkor nem. De megpróbáltam, mert láttam, hogy éhes lehet, hiszen a kishalakat kergette” – és miközben a pergető a turistáknak magyarázta az okfejtését, az óriáscsuka eldöntötte, hogy mit is kell tennie.

Anikó abban bízott, hogy mivel több csuka is egy helyen pihent, irigyek lesznek egymásra a halnak vélt műcsali miatt.

„Ilyenkor rájuk jöhet az ösztön, a kajairigység, egyedül ebben bíztam, hogy talán így meg lehet fogni egyikőjüket. A fa előtt húztam el a csalit, a nagy csuka pedig láthatta, mivel a tó közepe felé állt a feje. Rárontott a fa alól a csalira, de egy pillanattal később máris ki akarta köpni, rájött, hogy ez átverés. De én gyorsabb voltam, mint ő – vagy ő volt lassabb, mint amennyire gyorsnak kellett volna lenni. Szájszélesen, de megakadt, és gyorsan ki is tudtam szedni, mivel ott volt a párom, Attila, aki gyorsan megmerítette – így esett a nagy eset” - summázta remek fogását Anikó.

Hozzátette, a szerencsével sem állt hadilábon, mivel több csuka is állt a fa alatt, de abban is szerencséje volt, hogy éppen enni akart a hal, és olyanja volt, hogy kész megmozdulni.

A történet alapján azért túlzás lenne csak a szerencsefaktort kiemelni, Gajdos Anikó ugyanis sok-sok puzzlekockát kiválogatva jutott el a megoldásig. Kihasználta, hogy a csuka domináns és irigy, majd ünnepelhetett.

„Volt egy-két kirohanása, de elsőre sikerült kiszedni. A ragadozókat nem kell sokáig fárasztani, főleg a csukát. A 90 centis halmatracunkon végigterült, és még plusz 20 centit mértünk, míg eljutottunk a hal farkának a végéig. Sokan szerettük volna tudni, hogy mekkora ez a csuka, mert mindig csak nézegettük, hogy szép nagy, és ott álldogál, de nem tudtuk, milyen méretei vannak” – fogalmazott Anikó, megjegyezve, hogy ez a peca a fa alatti csukákról szólt.

„Ugyanezen a napom a párom kiszedett még egy kereken egyméteres csukát legyezve a tó másik oldalról, szintén egy fa alól. Úgy látszik, ez a nap ilyen volt, a halak hajlandóak voltak megmozdulni a fák alatt” – mondta a horgászpáros női tagja.

Anikó úgy véli, hiába a 110 centiméter, a gigacsuka nem érhette el a 10 kilós álomhatárt.

„Nem volt sovány, de amikor megemeltem, nem remegett be a kezem annyira, mint a pontynál, amelyet utána fogtunk legyezve” – zárta le irigylésre méltó pecás történetét Gajdos Anikó. 

Pergetni vagy legyezni pedig biztosan visszatér még Felsőtárkányba, hiszen korábban éppen a párja akasztott egy 115 centis csukát a tóból, amelyben több komoly példány is úszik. 

Persze, ha éppen a fa alatt állnak, akkor lehetetlen őket kifogni. Szinte lehetetlen.

Még több friss hírért KATTINTS IDE!

(fotók: Gajdos Anikó/Pecaverzum)