A Pécsi Tudományegyetem Hidrobiológiai tanszéke is részt vesz a 16 ország részvételével zajló DRYvER projektben.
NYEREMÉNYJÁTÉK!!!
Iratkozz fel a Pecaverzum Youtube-csatornájára, mert ha elérjük az 1111 követőt, 30.000 forint értékben sorulunk ki ajándékot a tagok között!
A nyereményt a Fish'n Go horgászhelyfoglaló rendszer ajánlotta fel.
Részletek ERRE!
Addig is jó szórakozást az eddigi videókhoz, és persze jönnek folyamatosan az újak is!
A folyók, patakok, tavak és egyéb vizes élőhelyek a biodiverzitás és a jövő gazdasága, valamint az emberiség túlélése szempontjából a legértékesebb, ugyanakkor a legsérülékenyebb ökoszisztémák közé tartoznak, ezeket fenyegeti leginkább az emberi tevékenység.
A 16 ország részvételével zajló DRYvER projekt fő célja az összes kapcsolódó tudományterületen átívelő megközelítéssel globális szinten felmérni és megérteni a folyamatot, majd ezen alapulva valódi megoldásokat kínálni erre a problémára az érintett felek – gazdasági szereplők, államigazgatási szervek, civil szervezetek – számára, olvasható a Pécsi Tudományegyetem Hidrobiológiai tanszékének oldalán, ahol egy videó is megjelent a témával kapcsolatban.
Mint a filmben is elhangzik, a konzorcium szakértői négy éven át vizsgálják, hogy az éghajlatváltozás hatására fellépő, a kisvízfolyásokat érintő kiszáradás hogyan változtatja meg a biológiai sokféleséget, az élővilág funkcionális összetételét, a patakokban lezajló fiziko-kémiai és biológiai folyamatokat és ezáltal az ökoszisztéma-szolgáltatásokat; mindezt biológiai-ökológiai, hidrológiai, kémiai, valamint közgazdaságtani, szociológiai módszerekkel és megközelítésben.
Nagyon fontos részte a kutatásnak, hogy a lakosságot is bevonják a folyamatba. Fejlesztettek ugyanis egy mobil applikációt, amelynek segítségével bárki adatot tud rögzíteni arról, hogy az adott patak, amit ő keresztez, száraz vagy éppen áramló állapotban van.
„Ezzel nagyon tud nekün ksegíteni annak feltérképezésében, hogy a kiszáradási mintázatok hogyan haldanak előre a jövőben” – nyilatkozta Dr. Csabai Zoltán, tanszékvezető, egyetemi docens.
A felmérések eredményeiből hidrológiai és ehhez kapcsolt biológiai, anyagforgalmi modellek készülnek. Ezek a modellek úgynevezett „upscaling” (felskálázási) módszerekkel teljes kontinensre kiterjesztett képet rajzolnak ki a kiszáradás jövőbeli mértékéről és hatásairól. Ennek ismeretében lehetővé válik olyan stratégiák, eszközök és ajánlások kidolgozása, melyek felhasználhatóak a vízfolyás-hálózatok helyzethez alkalmazkodó kezeléséhez, azaz adaptív menedzsmentjéhez.
Minden további infó ITT!
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
(fotó: PTE TTK Hidrobiológiai Tanszék FB-oldala)
Pecaverzum a közösségi médiában:
Kövessétek Facebook-oldalunkat!
Csatlakozzatok hozzánk Instagramon!
Iratkozzatok fel Youtube-csatornánkra!
