2024. december 6. péntek | Miklós
Peca+

Agresszívan terjed az inváziós hódpatkány a Balaton-felvidéken

Agresszívan terjed az inváziós hódpatkány a Balaton-felvidéken

Az idegenhonos, inváziós nutria (Myocastor coypus) terjedő, önfenntartó állományai alakultak ki a Kerka és Kebele vízfolyások, valamint a Mura folyó térségében, ami egyre inkább sürgeti az aktív és rendszeres fellépést a faj terjedésének megállítása érdekében – számolt be honlapján a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI).

2019-2020-tól kezdve országosan megszaporodtak a nutriaészlelések, elsősorban az ország északi, valamint középső részén. Irodalmi adatok alapján a nutria Szlovákia és Ausztria felől, a Duna és mellékágai mentén terjeszkedik, ugyanakkor a BfNPI megfigyelései azt mutatják, hogy jelenléte és terjedése 2021-től intenzívvé vált az ország délnyugati régiójában is, vagyis Szlovénia és Horvátország irányából is megfigyelhető egy-egy inváziós útvonal.

Zala vármegyében 2016-ban észlelték a nutria első példányát a BfNPI munkatársai a Mura-folyó felső szakaszánál. Ezt követően 2017-ben került elő újabb példány szintén a Mura-mente területéről, de ezek legyengült, majd elpusztult példányok voltak, melyek feltételezhetően a téli táplálékhiány következtében hullottak el.

Ezután csak 2021 elején figyelték meg ismét három elpusztult példányt a Kerka-folyón, valamint a Kerka-Lendva torkolat vidékén. Majd a Határ-patak mellett, egy feltételezhetően új bekerülési útvonalon jelent meg a faj már bizonyítottan szaporodó állománya. 

2022-ben új előfordulási helyekről is detektálták a nutriát a BfNPI munkatársai, ami részben a célzott vizsgálatok eredményeként, részben a faj terjedéseként értékelhető, mivel az elmúlt évek enyhe telei is kedveznek a faj túlélésének, állománynövekedésének.

2023-ban megsokszorozódtak az észlelések a Murán, valamint a Kerka-folyó alsó szakaszán (részben a kutatottság miatt), a legfrissebb előfordulási adat pedig már a Cserta-patak mellől származik, ami a legkeletibb észlelés a térségben. 

Ez az adat feltételezi az akár több 10 kilométeres terjeszkedést a Kerka felől az elmúlt egy-két évben. Adataink alapján – bár a faj gyérítésére, visszaszorítására való törekvések már 2021-2022-től megkezdődtek – a Kerka-mente és a Kebele elnevezésű Natura 2000 területeken bizonyított a faj szaporodó állománya (minimum 1-2 család jelenléte), mely hozzávetőlegesen megfelel a szakirodalmi adatoknak (egyedsűrűsége a mérsékelt övi élőhelyeken néhány egyed/hektár), de a faj aktivitása alapján akár ennek többszöröse is feltételezhető. 

A Mura-folyó mentén egyelőre néhány kóborló, magányos egyed került csak szem elé, de elmondható, hogy itt volt legsikeresebb az elmúlt években a faj állományszabályozására való törekvés.

2022-ben a Marcal-folyó mentén is találtak egy elütött példányt, mely a faj első észlelésének tekinthető Veszprém vármegyében. Ez az adat feltételezhetően a Rába vagy akár a Duna felőli terjeszkedésre enged következtetni.

A nutria agresszív terjedése a BfNPI területén a közelmúltban öltött nagyobb méreteket, de az állományok felszámolására még reális esély van. 

„A következő években mind saját, mind a vadgazdálkodási ágazattal való szoros együttműködésben tervezett a faj állományainak felszámolása szelektív vadászati módszerekkel (kilövés, szelektív csapdázás)” – közölte a BfNPI. 

A hazai helyzet kezelését azonban nehezíti, hogy a vadgazdálkodóknak nem fűződik érdeke az inváziós fajok visszaszorításához (amíg az „csak” természetvédelmi probléma és a gazdálkodás során nem jelentkezik jelentős kártétel), valamint a szomszédos országokból természetes úton szinte folyamatos az utánpótlás.

Még több friss hírért KATTINTS IDE!

(nyitókép: BfNPI)