2022. augusztus 18. csütörtök | Ilona
Peca+

„Aki hazai halat fogyaszt, az a környezetet is védi”

„Aki hazai halat fogyaszt, az a környezetet is védi”

Sziráki Bence, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) igazgatója a Heti TV Pirkadat című műsorában beszélgetett a hazai haltenyésztésről, fogyasztásról Breuer Péter műsorvezetővel – számolt be a breuerpress.com.

A műsorban az igazgató elmondta, a halhús is drágább lett, ennek több oka van. Egyrészt az, hogy a hazai halgazdaságok számára is jelentősen, több mint kétszeresére drágult a takarmány ára. Másrészt, mivel a gazdaságokból az élő halat vízben, nagyobb kamionokban szállítják, a járművekre pedig nem vonatkozik az üzemanyag árstop. Ugyanakkor az is igaz – jegyezte meg a szakember –, hogy a számítások szerint ebben az évben a drágulás megáll.

Itthon a haltenyésztés tógazdaságokban és zárt medencékben zajlik. Éves szinten húszezer tonna halról lehet beszélni. Ennek a mennyiségnek közel a harmada megy exportra, a hazai hal legnagyobb külföldi felvevőpiaca Románia. Ez a húszezer tonna egyrészt kerül a fogyasztók asztalára, másrészt pedig a hazai élővizekbe is. Ez utóbbinak a leginkább a közel nyolcszázezer taggal rendelkező horgászszövetség örül. 

De nemcsak a horgászok miatt kell a hazai élővizekbe gazdaságokban tenyésztett halat bocsátani, hanem azért is, mert például a Balatonban is egyre kevesebb az olyan hely, ahol a halak természetes úton és kellő mennyiségben tudnak szaporodni. 

Például – jegyezte meg Sziráki Bence –, ma már egyre több helyen alkalmaznak úgy nevezett süllőfészket, ezzel is segítve a népszerű, és egykor nagy mennyiségben előforduló balatoni hal szaporodását. 

De a halgazdaságokban más halakat is tenyésztenek, ma már egyre népszerűbb az afrikai harcsa, de természetesen a hagyományosnak mondható halak is fontosak, mint például a ponty.

Visszatérve a halfogyasztásra, bár az előbb említett húszezer tonna jelentős mennyiség, de az is igaz, hogy a hazai, évi hat és fél kilós fejenkénti halfogyasztás messze lemarad az uniós átlagtól, ami huszonöt kiló, de a világ átlagtól is, ami tizenkilenc kiló.

A halfogyasztás népszerűsítésére vezette be a Mahal a Halpéntek nevű kezdeményezést, ezzel is biztatva az embereket, hogy hetente legalább egyszer egyenek halat. 

Sziráki Bence szerint nemcsak azért érdemes hazai halat fogyasztani, mert egészséges és finom, hanem azért is, mert az itthon tenyésztett halak jóval kisebb ökológiai lábnyomot hagynak maguk után, mint a tengeri halak. Azaz ki lehet jelenteni, aki hazai halat fogyaszt, az a környezetet is védi.

Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!

(fotó: pixabay.com)