Elkészült a magyar hódtérkép, amely azt mutatja, hogy ma már nem elsősorban dél-Somogyban tanyáznak a kártékony vízi rágcsálók, hanem északra szorultak. Egészen a Balatonig jutottak a faj egyedei, amelyet a 19-ik századra csaknem teljesen kiirtottak.
Közösségi megfigyelés alapján a Magyar Ökológiai Kutatóintézet gondozásában készült el az országos hódtérkép, amelye már több mint 700 észlelést jelenítenek meg – írja a sonline.hu.
A térképen jól látszik, hogy Európa legnagyobb rágcsálójának egyedei a korábbi tapasztalásokhoz képest északabbra húzódtak. Pontosabban, már a Balatonnál is megjelentek kártékony hódok, ezt igazolja az az eset is, amikor áprilisban hódot mentettek Siófokon.
Zalában még áramkimaradást is okoztak a hódok, ahol annyira elszaporodtak, hogy több egyedet be kellett fogni. Rágásuk miatt fák dőltek ki, amelyek villanyvezetékeket szaggattak le, ezzel áramszünetet okozva. Ám mindezek ellenére dél-Somogyban sem oldódott meg a hódprobléma.
– Vízvárnál, Somogyudvarhelynél, Bélavárnál egyaránt gyakran találkozunk a hódok nyomaival. A Dráva mindkét oldalán láthatóak a megrágott, vízbe döntött fák, sőt a horvát oldalon talán még nagyobb is a kár, mint nálunk. A vízvári kikötőhellyel szemben lévő kis szigetet gyakorlatilag letarolták a hódcsaládok. A Dráva innenső felén is sok gondot okoznak; különösen nagy gondnak látom, hogy befúrnak a töltésekbe, azok pedig nem tartanak ki, ha majd jön egy nagyobb áradás, villámárvíz, amiből az utóbbi években több is kijutott nekünk. A termést is pusztítják, magam láttam egy teljes hódcsaládot, ahogy kint napoztak a parton és közben lelkesen rágcsálták az odagyűjtött kukoricacsöveket – mondta a vízvári lakos, Kozma László.
Viszonylag gyorsan szaporodik a faj, hiszen három évvel ezelőtt még csak a Kapos környékén fedezték fel a rágcsálókat. Barcson korábban fákat rágtak meg a hódok, akkor azt tervezték, hogy befogják a rágcsálókat.
A Drávába, illetve mellékágaiba 2007-ben visszatelepített hódok mára meghódították a határfolyó legnagyobb szakaszait, számuk Somogyban dinamikusan nő.
A visszatelepítésre azért volt szükség, mert a 19-ik századra csaknem kihalt a faj, vadásztak is rájuk a prémjük és húsuk miatt. Két éve újra lehetséges a hód vadászata, ám csak meghatározott időszakban és kizárólag külön engedéllyel ejthető el.
Czabán Dávid ökológus korábban azt nyilatkozta az eurázsiai hód elterjedésével kapcsolatban, hogy mintegy tízezerre tették a hódok egyedszámát hazánkban.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a hód ugyanúgy védett állat maradt, mint eddig. Csak az elháríthatatlan károk esetében kerülhet puskavégre, de szerinte előtte más védekezési formákat is ki kell próbálni ellene.
A kilövésre csak akkor adják ki az eseti engedélyeket, ha más megoldás nincs. S persze azt sem szabad elfelejteni, hogy a hódoknak haszna is van. A hódcsaládok gátépítése növeli a víz visszatartását, és ez hasznos az aszályos időszakban.
A vadvilág szempontjából is hasznos a jelenlétük, mert a nagyvad vizet talál a hódvárak mellett, és a kis tavakban megtelepednek a rovarok és az ebihalak.
A hódtérkép ITT érhető el.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: pixabay.com)
