Az elmúlt hetekben több lakossági megkeresés érkezett a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézethez (BLKI), valamint számos hivatalos hatósági megkeresés mentén kérték ki a véleményüket. A beszámolók kocsonyás, 2-8-10 centiméteres képletek magányos és tömeges megjelenéséről szóltak. Több esetben medúza szerű képletek tömegeit látták a Balatonban. A BLKI a begyűjtött képletek tanulmányozása után megállapította, hogy a „balatoni medúza” a jelenleg is folyó árvaszúnyograjzással kapcsolatos jelenség.
A több centiméteres kocsonyás képletek az árvaszúnyog fajok szaporodásához köthető tojáscsomók, a következő árvaszúnyog generáció előhírnökei.
A nőstény árvaszúnyog a tojásrakáskor hosszú, kocsonyás, nyálkás tokba (tojáscsomóba) helyezi a petéket. Ez a nyálkás burok vízben gyorsan megduzzad, és védelmet nyújt a petéknek a kiszáradás, mechanikai sérülés és ragadozók ellen, és táplálékként szolgál a kikelő lárváknak.
A peték apró gyöngysorként helyezkednek el a burokban. A nőstény rendszerint a vízfelszínre vagy a víz alatti növényzetre, kövekhez, hínárhoz rögzíti a tojáscsomót.
Az idei, harminc éve nemlátott mértékű árvaszúnyograjzásnak és a Balaton hullámzásának és áramlási viszonyainak köszönhetően ezen képletek – a szakirodalom szerint sem gyakori – tömeges megjelenési formát produkálnak. Ezt gondolták többen is „balatoni medúzának” – írták a kutatók.
A szakirodalmi adatok szerint a jelenségnek emberi egészségre gyakorolt káros hatása nincs – tették hozzá.
A Craspedacusta sowerbyi édesvízi medúza faj, legfeljebb 2-4 centiméteresre nő, lüktető mozgással úszik a vízben, főleg bányatavakban fordul elő, kocsonyás áttetsző megjelenése szokatlan lehet vizeinkben, ezzel keverték össze az árvaszúnyogok tojáscsomóit.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: BLKI)
