Az elmúlt öt évben Magyarország számos vizében jelentek meg idegenhonos tízlábú rákfajok. Több inváziós fajuk természetes úton is gyorsan terjed hazánk vízfolyásaiban és csatornarendszereiben, de az akvaristák felelőtlen kihelyezései következtében egyre több egymástól távoli vízfolyásban, sőt izolált állóvízben is megjelennek.
A Magyar Haltani Társaság (MHT) beszámolója szerint az észak-amerikai eredetű márványrák (Procambarus virginalis) első hazai példányait Keszthelynél a Páhoki-övcsatornában fogták 2014-ben. Kiváló alkalmazkodóképességének köszönhetően mára hazánk számos termálvizű és urbanizált élőhelyének a leggyakoribb tízlábú rákfajává vált, és ezekből kiindulva több természetes élőhelyen is megjelent.
A 2020 májusa és szeptembere között végzett hidrobiológiai felméréseink eredményeként sikerült kimutatni a márványrák több korosztályát a Tata melletti Fényes-forrásban és a Fényes-patak egy szakaszán, továbbá Miskolctapolcán a Csónakázó-tóban, a Békás-tóban és a vizüket befogadó Hejő patak belterületi szakaszán.
Az MHT figyelmeztetett, a termálvízforrásokban és az azokhoz kapcsolódó vizes élőhelyeken (halastavak, dísztavak és horgásztavak) kialakuló márványrákállományok jelentős hatással lehetnek azok ökológiai állapotára is.
Hozzátették: eredményeik alapján számolni kell a márványrák további megjelenésre a Tata és a Miskolc környéki vizekben is.
A márványrák megjelenése és terjedése a természetesen honos folyami rák (Astacus astacus) és kecskerák (Pontastacus leptodactylus) állományaira is kockázatot jelent, mert a rákpestist (Aphanomyces astaci) terjeszti.
Az MHT legutóbb arról számolt be, hogy egyre nagyobb a gond: már állóvízben is terjed a kerekfejű géb.
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
(fotó: MHT)
Pecaverzum a közösségi médiában:
Kövessétek Facebook-oldalunkat!
Csatlakozzatok hozzánk Instagramon!
Iratkozzatok fel Youtube-csatornánkra!
