Több mint 20 éve jelent meg Magyarországon a kerekfejű géb, amely mára már nemcsak a folyóvizekben van jelen hazánkban, hanem állóvízben is. A Magyar Haltani Társaság (MHT) most arra figyelmeztet, hogy számolni kell a faj bányatavakban, illetve az ezekkel kapcsolatban lévő vízterekben történő megjelenésére. Kijelentették, az ember által létrehozott bányatavak is ki vannak téve az akvatikus inváziónak.
A feketeszájú vagy más néven kerekfejű géb (Neogobius melanostomus) hazai előfordulását elsőként a Duna gödi szakszán igazolták 2001-ben, és azóta számos hazai folyóvízben, így például a Drávában, a Hármas-Körösben, az Ipolyban és a Tiszában is megtalálták – olvasható az MHTT legfrissebb elemzésében.
A szakemberek szerint a faj a folyók főága mellett sikeresen hódítja meg a hullámtéren található mellékágakat, valamint a befolyó patakok, csatornák élőhelyeit. 2017-ben a feketeszájú géb pár egyede a Balatonból is előkerült, de más hazai állóvizünkből eddig nem mutatták ki.
A dorogi Palatinus-tó hazánk egyik legismertebb könnyűbúvár-merülőhelye, egyben a térség egyik kedvelt horgászvize. A merülők az elmúlt évtizedben számos idegenhonos faj, például a folyami géb (Neogobius fluvatilis), a tarka géb (Proterorhinus semilunaris) és a cifrarák (Faxonius limosus) előfordulását regisztrálták, majd állományuk alakulását is nyomon követték.
A feketeszájú géb megjelenését a tóban 2010-ben dokumentáltuk először. 2013-ra az új jövevény gébfaj már dominánssá vált a parti sáv és a tómeder mélyebb részein is. Napjainkra már az egész tóban tömegessé vált, miközben a folyami és a tarka géb állományai teljesen eltűntek.
Szakirodalmi adatok alapján ez a gébfaj elsősorban áramló vizekben, valamint az ezekhez kapcsolódó állóvizű élőhelyeken, például állandóan átfolyó mellékágakban, völgyzárógátas tározókban, folyami kikötőkben, valamint nagyobb természetes tavakban képes jelentős állományokat létrehozni.
Az MHTT szerint a ponto-kaszpikus eredetű gébfaj dorogi megjelenése azt igazolja, hogy hazánk mélyebb, talaj- és rétegvizek által táplált kavics- és homokbányatavaiban is megtalálja életfeltételeit.
A bányatavakban tömegessé váló állományok a természetvédelmi kockázatok mellett hatással lehetnek a tavak halállományára is. Amellett, hogy számos ragadozó halfaj, például csuka (Esox lucius), harcsa (Silurus glanis), sügér (Perca fluviatilis), süllő (Sander lucioperca) számára táplálékot jelentenek, a horgászatilag fontos halfajok ivadékainak, valamint a makrogerinctelen faunának a fogyasztásával befolyásolhatják a halállomány alakulását.
A MHT hangsúlyozta, eredményeik alapján számolni kell a faj bányatavakban, illetve az ezekkel kapcsolatban lévő vízterekben történő megjelenésére.
A feketeszájú géb egymástól távoli, olykor izolált vízterekben történő megjelenése újból felveti a kérdést, hogy az első egyedek haltelepítéssel, vízi sporteszközökkel, netán fel nem használt csalihalak szabadon engedésével kerültek be ezekbe a vizekbe – tették fel a kérdést a szakemberek, akik azt is kiemelték, hogy a faj megjelenése felhívja a figyelmet arra, hogy az ember által létrehozott bányatavak is ki vannak téve az akvatikus inváziónak.
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
(fotó: MHTT)
Pecaverzum a közösségi médiában:
Kövessétek Facebook-oldalunkat!
Csatlakozzatok hozzánk Instagramon!
Iratkozzatok fel Youtube-csatornánkra!
