Elkezdődött a tiszavirágzás

Romániában, a Duna-deltában elkezdődött a tiszavirágzás. Azoknak, akik szeretnék látni ezt a csodálatos természeti jelenséget, bizony résen kell lenniük.

A napokban beszámoltunk róla, hogy idén egy kicsit késik a tiszavirágzás. Ennek a különleges természeti jelenségnek az időpontját nem lehet előre megjósolni, ugyanis számos tényező befolyásolja a kérészek násztáncának kezdetét.

A tiszavirágzás a folyásiránnyal ellentétesen, alulról felfelé indul el a folyón. Az, hogy most a Duna-deltában elkezdődött, azt jelenti, hogy hamarosan hazánkban is megjelennek a kérészek. A videón jól látszik a gyönyörű jelenség, amit ha saját szemünkkel szeretnénk látni, bizony résen kell lenni, hogy ne maradjunk le róla, a kérészek ugyanis csupán náhány óráig élnek, miután mekkezdték násztáncukat.

A tiszavirág (Palingenia longicauda) a legnagyobb európai kérész. Hossza a fehér farksertéivel együtt elérheti a 12 centimétert is. A nőstényeknek a hímekhez képest nagyobb szárnyuk és testük van, farksertéik rövidebbek, így gyorsabb repülésre képesek.

A násztánc azzal kezdődik, hogy a hároméves lárvák hátán felreped a kitines bőr, majd kibújik belőle a kifejlett rovar. A törékeny rovarok milliói lepik el ilyenkor a bokrokat, a vízbe nyúló faágakat, ahol a hímek újabb vedléssel megszabadulnak a szubimaginális bőrüktől is.

A vízfelszín felett repülve egyszerre akár tíz-húsz hím is ráveti magát egy-egy nőstényre. Ilyenkor virágra emlékeztető alakzatot képeznek, innen ered a jelenség neve.

Egy nőstény általában hét-nyolcezer darab petét rak a víz felszínére, majd a megtermékenyített peték a fenékre süllyednek. Miután kikelnek, az aljzatba és a partoldalba fúrják magukat. Az iszap szerves korhadékával táplálkoznak. Az egyedfejlődésük 3 évig tart, és közben körülbelül húsz alkalommal vedlenek. A kifejlett kérészek három év múltán emelkednek fel a víz felszínére, hogy elkezdjék látványos násztáncukat.