Hasonlóan a korábbi évekhez, a Budapesti Természetvédelmi Őrszolgálat – együttműködésben a Rákosmenti Mezei Őrszolgálattal – folytatja az inváziós teknősfajok szelektív eltávolítását a Naplás-tóból, Budapest legnagyobb horgászható állóvizéből.
A Budapesti Természetvédelmi Őrszolgálat tájékoztatása szerint a május és június során a tó különböző pontjaira kihelyezett élvefogó teknőscsapdákat a célállatok egyedei heteken keresztül elkerülték, azonban ezen a héten megtörtént az első sikeres fogás.
A szakemberek a csapdák ellenőrzésekor összesen öt mocsári teknőst (Emys orbicularis) és egy vörösfülű ékszerteknőst (Trachemys scripta elegans) találtak.
A mocsári teknősök hát- és haspáncéljáról a helyszínen fénykép készült, amelyekről adott esetben évek múlva is beazonosíthatóak az egyedek. A fényképek elkészülte után a hazánkban őshonos faj egyedei azonnal visszakerülnek a tóba.
Így néz ki a mocsári teknős felülről...
és így alulról:
A mocsári teknős hazánk egyetlen őshonos teknősfaja, amely a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) értékelése alapján mérsékelten fenyegetett. A mocsári teknős Magyarországon védett, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 50.000 forint.
Az idegenhonos, inváziós fajokat, így a vörösfülű ékszerteknősöket is eltávolítják a Naplás-tóból, majd a Rákosmenti Mezei Őrszolgálat telephelyén morfometriai adatok vesznek fel (testtömeg, haspáncél hossza, hátpáncél hossza, páncél szélessége), és az ott található kerti tóba engedik azokat.
Így néz ki a vörösfülű ékszerteknős:
Az IUCN értékelése alapján az ékszerteknős-fajcsoport a világ száz legveszélyesebb inváziós fajának egyike. Az ékszerteknősök agresszívabb viselkedésükkel, búvóhelyekért, telelőhelyekért folytatott versengésükkel, táplálékkonkurenciájukkal, kórokozókkal szembeni fokozott tűrőképességükkel csökkentik az őshonos mocsári teknősök túlélési esélyeit.
Az ékszerteknősök a legtöbb esetben megunt házi kedvencként kerülnek természetes élőhelyekre és védett természeti területekre. A hazánkban őshonos és természetvédelmi oltalomba részesülő mocsári teknős állományainak védelme érdekében nagyon fontos, hogy az idegenhonos fajok egyedei ne kerüljenek ki természetes élőhelyekre, illetve az, hogy a már kikerült egyedeket eltávolítsák.
A Naplás-tó Budapest legnagyobb felületű állóvize, amelyet 1978-ban hoztak létre a Szilas-patak árvízvédelmi szabályozásakor.
A horgászati lehetőség is biztosított. A tóban nagyszámban élnek pontyok, de amur, csuka, süllő, balin, keszeg és compó is fogható.
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
(fotók: Budapesti Természetvédelmi Őrszolgálat FB-oldala)
