A C. megalodon „normál" méretű példányainak 12-16 méter lehetett az átlagos testhosszúsága, a legnagyobbak azonban elérhették a 20 méteres teljes testhosszat, és a 70 -100 tonnás testtömeget is.
A jelenkor embere számára talán hihetetlenül hangzik, hogy a Kárpát-medence hosszú földtörténete során a mai Magyarország legnagyobbrészt tengeri területnek számított. Úgyis fogalmazhatnánk, hogy a jelenlegi szárazföldi állapot a ritka kivétel a hazai geológiai múlt évmilliókkal mérhető időszalagján. E hosszú tengeri múlt mindeddig utolsó szakasza a nagyjából 23,3 millió éve elkezdődött és 5,3 millió éve véget ért miocén időszakra esik – olvasható Elter Tamás Origón megjelent írásában.
A cikkben azt írja, minden idők valaha létezett leghatalmasabb húsevő cápája, a fajneve alapján megalodonként közismert monstrum első képviselői a miocén kor legelején, nagyjából 23 millió éve bukkantak fel a világtengerben. Külső megjelenésében a mai nagy fehér cápához (Carcharodon carcharias) nagyon hasonló, de kamion méretű óriást kell elképzelnünk, és máris előttünk áll a megalodon a maga testi valóságában.
Valószínűleg a paleocén-eocén korban élt 7-9 méter hosszú kihalt heringcápaféle, az Otodus obliquus lehet a közös őse annak a vonalnak, amelyből a különböző óriásfogú cápák a gyors evolúciójuk során kialakultak. Méretét tekintve a C. megalodon tekinthető e leszármazási vonal koronázatlan fejedelmének, de egyben az óriásfogú cápák utolsó képviselőjének is.
A C. megalodon „normál" méretű példányainak 12-16 méter lehetett az átlagos testhosszúsága, a legnagyobbak azonban elérhették a 20 méteres teljes testhosszat, és a 70 -100 tonnás testtömeget is. Egy ekkora cápa kitátott szájában kényelmesen elfért volna egy álló felnőtt ember, a bestia hátúszója kettő, a farokúszója pedig négy méter magas lehetett. A C. megalodon nagyon gyorsan elterjedt a miocén kor meleg-mérsékelt, illetve trópusi-szubtrópusi vizeiben; 16 millió éve már a Kárpát-medencét kitöltő Bádeni-tengerben is honos fajnak számított.
A fosszilis leletek azt bizonyítják, hogy ez a hatalmas testű ragadozó elsősorban a miocén kor tengereit a mainál sokkal nagyobb faj- és egyedszámban benépesítő cetekre vadászott. Számos olyan fosszilis cetcsigolyát találtak, amelyeken jól kivehetők a megalodon harapásnyomai, sőt, esetenként csigolyába beletört fogakat is azonosítottak.
A magyarországi Bádeni-tenger bőséges zsákmányt kínált az itt élő megalodonok számára, mert a kövületek tanúsága szerint változatos cetfauna népesítette be ekkortájt a Kárpát-medence víztömegét. A megalodon ugyanúgy opportunista ragadozó lehetett, mint a recens nagy fehér cápa, amely távoli rokonához hasonlóan valószínűleg szintén nem vetette meg a dögevést, de más cápák sem érezhették biztonságban magukat tőle, a méretesebb tengeri teknősökhöz, ősfókákhoz és tengeri tehenekhez hasonlóan.
A megalodon fényesen csillogó zománcú fogai több magyarországi lelőhelyről, így többek között Mátraszőlősről, a Pécs környéki Danicz-pusztáról vagy Fertőrákosról is előkerültek már, és jó eséllyel a bádeni emelet más tengeri eredetű rétegsoriból is előkerülhetnek. Nagyjából 13 millió éve a Paratethys végleg elzáródott a világtengertől, és kisebb részmedencékre esett szét.
A kiédesedő vizű és fokozatosan feltöltődő medencékből gyorsan kivesztek a korallok, és mindörökre eltűntek a cápák is. A magyarországi miocén tengert terrorizáló egykori leviatánra ma már csak a kőzetekbe zárt csillogó zománcú fogai emlékeztetnek.
A teljes cikkért és még több fotóért kattints IDE!
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
Különleges történetek a Nagy fogások rovatunkban! Videókat néznél? Kattints IDE!
Küldj sztorit Te is!
Egy gombnyomással juttathatsz el nekünk fotót és szöveget! Kattintsd IDE, és már küldheted is a sztoridat!
Pecaverzum a közösségi médiában:
Kövessétek Facebook-oldalunkat!
Csatlakozzatok hozzánk Instagramon!
Iratkozzatok fel Youtube-csatornánkra!
