2023. február 5. vasárnap | Ágota, Ingrid
Peca+

Rémisztő tanulmány jelent meg az édesvízi halfogyasztásról

Rémisztő tanulmány jelent meg az édesvízi halfogyasztásról

Egy új tanulmány szerint egyetlen adag édesvízi hal – például pisztráng vagy ponty – elfogyasztásával mérgező kémiai vegyületek is bejutnak a szervezetünkbe.

Évente csupán egyetlen adag édesvízi hal elfogyasztása felérhet azzal, mintha egy hónapon keresztül mérgező perfluoralkil anyaggal, más néven PFAS-szal szennyeződött ivóvizet fogyasztanánk, írja az nlc.hu a New York Post alapján, amely az Environmental Research című szaklapban közzétett tanulmányt elemezte. 

„Az édesvízi halakat fogyasztó emberek, különösen azok, akik rendszeresen halat fognak és esznek, ki vannak téve annak a veszélynek, hogy a PFAS-ok riasztó mennyisége kerül be a szervezetükbe” – mondta Dr. David Andrews, a tanulmány vezetője a South West News Services számára.

A perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok (PFAS-ok) az ember által előállított vegyi anyagok széles körben használt csoportja, amely több mint 4700 vegyi anyagot fed le, melyek idővel felgyülemlenek az emberi szervezetben és a környezetben, a legrosszabb tulajdonságuk ugyanis az, hogy nem bomlanak le.

A PFAS-ok közül néhányat már betiltottak vagy szigorúan korlátoztak, ám a többi még mindig rengeteg termékben megtalálható: a tűzoltó habtól kezdve olyan, mindennapi használati tárgyak is tartalmazzák ezeket a vegyületeket, mint a nem tapadó, teflonos edények vagy az esőálló ruházatok. 

A tudósok több mint 500, az Egyesült Államokban gyűjtött halfilé-mintából származó adatokat elemeztek két év alatt, 2013 és 2015 között. A kutatók a tavakban és folyókban kifogott halakban felfedezték az úgynevezett örök vegyi anyagok magas szintjét. Az édesvízi halakban legnagyobb koncentrációban talált örök vegyi anyag a PFOS, azaz a szulfonsav volt.

A halak már az 1950-es évek óta nyelik a mikroműanyagokat, ezek koncentrációja pedig folyamatosan növekedett az elmúlt évtizedek alatt. Tim Hoellein, a chicagói Loyola Egyetem tudósa 2021-ben az Ecological Applications című tudományos lapban jelentetett meg erről egy kutatást, miszerint a Field múzeum gyűjteményében lévő, az 1900-as évek óta rendszeresen begyűjtött és alkoholos üvegben tárolt édesvízi halakat vizsgálták mikroműanyag után kutatva.

Szomorú eredményekre jutottak: a kutatás szerint az évszázad közepe előtt nem voltak még mikroműanyagok a halak emésztőszerveiben, az 1950-es évektől, a műanyagtermelés beindulásával azonban egyre nagyobb mennyiségben jelentek meg.

„Mikroműanyag származhat nagyobb, széttöredezett tárgyakból, de gyakran a ruhákból erednek. Valahányszor kimosod a harisnyádat vagy egy poliészter pólót, apró szálak szakadnak le és kerülnek bele a vizekbe” – mondta Loren Hou, a Loyola Egyetem munkatársa.

Egy másik kutatásban az ausztrál James Cook Egyetem, valamint más neves intézmények ökológusai fiatal farokfoltos korallsügéreket (Pomacentrus amboinensis) vizsgáltak. A kifogott és ideiglenes fogságban tartott halakat sós garnélával és mikroműanyaggal etették – meglepő, de állítólag szívesen elfalatozták az utóbbit. A tanulmány megállapította, hogy azok a halcsoportok, amelyek mikroműanyagot ettek, aktívabb, merészebb és kockázatvállalóbb viselkedést mutattak később, aminek az lett az eredménye, hogy a szabadon engedésüktől számítva 72 órán belül a ragadozók prédájává váltak.

A „bátorságuknak” az volt a szomorú oka, hogy miután a halak elfogyasztották a mikroműanyagokat, teltségérzetük lett, ám mégsem jutottak hozzá a számukra szükséges tápanyagokhoz. 

Sajnos a mikroműanyag szinte mindenki véréből kimutatható, a tudósok szerint a műanyagszennyezés ma már az egész bolygón jelen van, így az ember is elkerülhetetlenül ki van neki téve. Egy kutatás során 11 páciens tüdejében találtak mikroszemcséket, amelyek közül a leggyakoribb a csomagolóanyagokban lévő polipropilén, valamint a palackgyártáshoz használt PET volt. Két korábbi tanulmány boncoláskor talált tüdőszövetben hasonlóan magas koncentrációjú mikroműanyagot. Azt már tudtuk, hogy az emberek belélegzik, az étellel és a vízzel lenyelik az apró szemcséket. Ismeretes az is, hogy megbetegszenek azok a munkások, akik nagy mennyiségű műanyagszennyezésnek vannak kitéve.

Az új kutatások pedig azt mutatják, hogy már az egészen apró gyermekek sincsenek védve tőle: a The Guardian októberben arról számolt be, hogy egyetemi kutatók 34 egészséges anyától vettek anyatejmintákat, mindössze egy héttel szülés után. Az Olaszországban végzett vizsgálat során a mintául szolgáló anyatejek 75 százalékában mutattak ki mikroműanyag-részecskéket. 

Ma már azt is tudjuk, hogy olyan egészségügyi problémákhoz vezethetnek, mint például a tüdőkárosodás, pajzsmirigy-megbetegedés, túlsúly, termékenységi problémák és a rák. 

Az ivóvízben lévő PFAS-ok alacsony dózisát összefüggésbe hozták többek között

  • az immunrendszer gyengülésével, beleértve a vakcinák hatékonyságának csökkenését,
  • bizonyos rákos megbetegedések fokozott kockázatával,
  • a koleszterinszint emelkedésével,
  • reprodukciós problémákkal,
  • a korai vetéléssel.

A tudósok szerint a PFAS-szennyezettség csökkentése érdekében főleg a vegyszereket előállító iparágak szereplőire hárul a feladat. Amit te tehetsz, hogy ellátogatsz erre a weboldalra, ahol képbe kerülhetsz, milyen termékekben használnak PFAS-t, mely anyagok tartoznak ebbe a csoportba, azoknak milyen veszélyes tulajdonságaik vannak.

Bekerült a friss halhús a magyar élelmiszerek minősítő rendszerébe. Részletek ITT.

Még több friss hírért KATTINTS IDE!

(nyitóképünk illusztráció, forrása: Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet)