Egy második világháborúban Balatonba zuhant magyar gyártmányú Messerschmitt 109-es vadászrepülőgép roncsait hozták felszínre katonai búvárok a közelmúltban. A magyar repülőgépgyártásról, illetve a Balaton környékén vívott légi harcokról kérdezte Punka György repüléstörténeti kutatót az InfoRádió.
Magyarország repülőgépgyártó nagyhatalom volt a második világháború idején, a tengelyhatalmak akkori egyik legkorszerűbb repülőgépét, a Messerschmitt 109-est gyártotta az ország licencben; mint Punka György a Balatonból most kiemelt vadászgép kapcsán az InfoRádióban elmondta, Ju-52-es szállító repülőgép is készült, ugyanígy a Messerschmitt 210-es romboló- és csatarepülőgép, időnként zónabombázó is.
„Iskolagépeket is gyártottunk, volt saját tervezésű repülőgép gyártása is, a WM-21 Sólyom felderítő, ami egy korábbi, Fokker típusú repülőgép átépítése volt, de magyar konstrukció. Szóval sok mindent csináltunk itt, és elég nagy példányszámban” – vázolta.
Mivel rendszeresen találnak a Balatonban gépeket, roncsokat, adott a kérdés: ezek mikor kerültek a tóba?
„Magyarország bombázása 1944. április 3-án kezdődött, előtte is volt, hogy az oroszok megbombázták az országot, de az első szőnyegbombázás akkor történt. A Balaton azért volt frekventált ebből a szempontból, mert ez volt a legmarkánsabb tájékozódási pont az oroszországi támaszpontokról felszálló repülőgépek számára. A Balatontól fordultak vagy északi irányba a cseh területek felé az ottani ipartelepek ellen, vagy a magyarországi célpontok ellen, például Budapest vagy Győr ellen. Tehát ettől a ponttól északra, nyugatra, keletre folytak a legfontosabb légi harcok” – részletezte Punka György.
Először még csak a magyar, a német, illetve amerikai, angolszász gépek vettek részt az itteni légi csatározásokban, a Dunát az angolok aknázták alá. Később, 1944 októberétől támadta a szovjet légierő is Magyarországot; általában a szovjet gépek roncsait találják meg a Balatonban a szakértő elmondása szerint. 1945 elején fejeződtek be ezek a harcok.
Csak saccolni lehet szerinte, hogy összesen hány gép esett a magyar tengerbe, vannak olyan kutatók, akik még tudtak beszélni szemtanúkkal, rajtuk keresztül lehet rekonstruálni az eseményeknek egy részét; ráadásul partról nézve egy pár fokos eltérés is óriási területet jelent már a vízben.
„A veszteségek listájából következtetni lehet arra, hogy Magyarország légterében egy adott időszakban hány repülőgépet lőttek le. Harmincas számra tesszük azoknak a gépeknek az összegét, amelyeket nem találtunk meg, ezek nem mindegyike lehet a Balatonban” – összegzett Punka György.
Nem gondolja, hogy esetleg a hajóforgalmat ma még veszélyeztethetné egy-egy roncsdarab, de a nemrégiben Kenesénél kiemelt roncs az ötvenes években még okozott balesetet, "megsérültek emberek tőle", ennek ellenére akkor nem firtatták a roncs helyzetét.
„A frekventált területeket a Balatonon megtisztították. Ugyanakkor szinte minden egyes szezon előtt elhangzik a figyelmeztetés, hogy bármilyen fém tárgyat, eszközt, robbanótestet találnak a szárazulatokon, ne nyúljanak hozzá az emberek, vigyázzanak vele, szóljanak az illetékeseknek, hogy emeljék ki, mert esetleg baleset vagy katasztrófa is lehet belőle” – nyomatékosította Punka György repüléstörténeti kutató.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(fotók: MTI/Koszticsák Szilárd)
