A rekordalacsony vízállás újabb meglepő dolgot hozott a felszínre. A Tisza most olyat mutatott meg, amit ritkán lehet látni: egy kiváló állapotú mamutcsontot.
Tiszaroff közelében egy több tízezer éves mamutcsont bukkant elő a Tiszából, a folyó eddigi legalacsonyabb vízállásakor. A különleges lelet egy kifejlett, de még nem idős gyapjas mamuthoz tartozhatott – számolt be a szoljon.hu.
A Tisza Kisköre-alsótól lefelé soha nem volt olyan alacsony vízállású, mint most: a lelet megtalálásakor a mérce Tiszaroffnál 283 centimétert mutatott.
Ez a szélsőséges állapot kínált lehetőséget arra, hogy a folyó homokos medréből egy egyedülálló jégkorszaki lelet kerüljön elő.
A felfedezést Krizsán Sándor ősállatkutató tette, aki évek óta figyelemmel kíséri a vízügyi adatok változását, és célzottan keresett olyan helyszínt, ahol a rekordalacsony víz szabadíthat fel fosszíliákat.
@faopalfossilsA rekord alacsony vízállású Tiszában viszonylag könnyen lehet jégkorszaki fosszíliákat találni. Egy mamut hátcsigolya megtalálása.
eredeti hang - faopalfossils
A rekord alacsony vízállású Tiszában viszonylag könnyen lehet jégkorszaki fosszíliákat találni. Egy mamut hátcsigolya megtalálása.
„Régóta szerettem volna a Tiszából is jégkorszaki fosszíliát találni. Most végre sikerült” – nyilatkozta a szakember.
A férfi feleségével és négy gyermekével érkezett a Tiszához, ahol a tiszasülyi strandtól gumicsónakkal keltek át a tiszaroffi oldalra, ahol a folyó sodrása egy homokfélszigetnél lelassul, és a hordalék lerakódik. Ez volt az a hely, ahol rábukkantak a hatalmas csontdarabra.
A lelet egy gyapjas mamut (Mammuthus primigenius) 5. vagy 6. hátcsigolyája lehetett.
A szakember mérései szerint a csont szélessége több mint 30 centiméter, a háti nyúlványból ugyan hiányzik egy 10–15 centiméteres rész, de így is lenyűgöző a mintegy 60 centiméter méretű csigolyacsont.
„A csigolyán különös vágásnyom is látható. Ez akár egy hajólapát okozta sérülés is lehet, de az sem zárható ki, hogy egy évezredekkel ezelőtti emberi eszköz hagyta rajta” – magyarázta a kutató.
A csigolya jó állapotú, ami ritkaságnak számít. Bár Magyarországon hetente akár száz mamutmaradvány is előkerül a kavicsbányákból, ezek leggyakrabban fogak, amelyek különösen ellenállóak.
Az ilyen épen megőrződött csontok sokkal ritkábban kerülnek felszínre – hangsúlyozta Krizsán Sándor.
A jégkorszak idején a mamut az egyik legelterjedtebb nagyemlős volt a Kárpát-medencében. A Tisza mentén akkoriban nyílt, füves puszták húzódtak, ahol a mamutok is megéltek. A most előkerült csont ennek a hajdani élővilágnak a közvetlen bizonyítéka.
A Tiszaroffon talált mamut csigolya a tisza¬füredi Kiss Pál Múzeumba kerül, ahol szakemberek vizsgálják majd tovább.
A kutatók a következő napokban ismét felkeresik a lelőhelyet, ha a vízszint továbbra is alacsony marad, mert könnyen lehet, hogy a folyó medre további titkokat rejt.
Krizsán Sándor eddig főként a Duna, a Zagyva és a Dráva kavicsbányáiban gyűjtött jégkorszaki maradványokat. Régóta szerette volna, hogy a Tisza is adjon neki egy hasonló élményt.
A kutató több leletre is bukkant idén.
„Egy nap alatt egy pár száz méteres területről ennyi csontot sikerült találni a Tisza-folyóban rekordalacsony vízállásnál” – írta TikTokján.
@faopalfossilsEgy nap alatt egy pár száz méteres területről ennyi csontot sikerült találni a Tisza folyóban rekord alacsony vízállásnál.
Amanece Tak - Angi G
